Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Szilágyi István: Néhány gondolat a régi szombathelyi polgárházak kutatásanak kérdéséhez

17. Ennek, az utca elegánsabb épületei közül szinte kirívó alacsony háznak a történetéről sem tudunk semmit, de teiYmészetesen 1858 évi tulajdonosát ismerjük. Nem kizárt, hogy ia fal ia városnak a palánk után épült falazott városfalának maradványa. Hogy ez kőből készült, arra több 1626. évi adat is utal. Később, 1661-ben ismét a falaik és (kapuk építése szerepel a városi jegyzőkönyvekben. B. Dorner M.: Adatok a szombathelyi piaci kápolna történetéhez. Savaria. A Vas m. Múz. Ért. 11—12. ík. 352. p. Bár ennek heilyrajza sem ismert igazából, a Petőfi u. 24. számú náz emieilatráépítése tailajmecbanlkája valószínűsííii, bogy a. fal a Petőfi utca imái utcavonalától dél felé !kb. 25—30 m-re állt. A hagyomány is úgy tudja egyébként, hogy a 24-es számú épület eredetileg a város árkának a helyén épült. 18. Tervező: OMF Oláh M. Zoltán. Felmérési terv 1986. augusztus. Az engedélyezési terv az elmeletet egyértelműen a XIX. sz. elejei gazdasági fellendülés eredményének itartja. 19. A hézagban a déli beforduló falvégen van sima vakolat, ami korábbi nyílásra utal. 20. Szombathely városképi és műemléki vizsgálata. MMOK Bp., 1951. 15. p. A későbbi jegyzékek is mind XVIII. század véginek mondják. Ilyennek tartja Károlyi—Szentléléky i. lm. 140. p. is. 21. Ha a tégla kifalazások csak az anyag jobb idomíthatósága miatt, de egykorúan kerültök volnía a falba, akkor ia Ikőfail síkját nem kellett volna kifelé megtoldani. Gondoljunk csak a vályogépítészetnek a nyílásokat kísérő téglapilléreire! 22. A stílusformákon alapuló datálás az esetleges egyszerűsítő átalakítások, de a földszint nagymérvű rombolásai miatt is kétséges. Az épületet 'mindenesetre sokkal nehézkesebb, Itöjmbszleírű megjelenés jellemzi, mint a kor datálható kis palotáit, vagy polgárházait, ós határozottan elüt a klasszicizmus első hírmondóitól is. 23. A XIX. század elején a francia .megszállás, majd a devalváció nem jelenthetett gazdasági fellendülést. A XVIII. század első évtizedében a Rákóczi szabadságharc, imiajd az 1711 évi pestisjárvány nehezítette a körülményeket. A tulajdonosok megtallálása, azok német volta a járvány utáni építkezést valószínűsítené. 24. Természetesen az alapozásban felhasználhatták a nyert kőanyagot. A felépítményben teljesein tégla pl. la püspöki palota elbombázott szárnya, az Eölbey-ház, a Szegedynház, a Dim(icante-ház stb. A Kőszegi u. 32. 1977-ben elbontott részei szintén tégláiból voltak, ímegimaradt északi határfalában néhány sor halszálkásan rakott terjméskővel. Téglából volt a Köztársaság tér 4. copf architektúra nyoimait viselő földszintes épület is. A városnak téglagyára volt, az inspektorok számadásai 1754-itől a Vas megyei Levéltárban vannak. Volt téglavetője a püspökségnek, és a vármegyének is. Ez utóbbi tégláját bontották ki 1986 telén a volt Szeminárium kisebb áralakítása során. A téglabélyeg: C C (=Cctmitatus Castriferriöi) volt. Az írásban említett terméskő falakban előfordulhatnak egykorú vagy későbbi kifalazásként ihasznált téglák is. Ezek a post quem datálás lehetséges 'eszközei. 25. A Köztársaság tér—Kossuth Lajos utcai tömbben helyezkedett el (egykor a tér 5. számú háza) az ún. Ankerireyt, vagy Ankerreyter-ház, ami később a város első polgári kórháza volt. Dr. Bencze József: A legöregebb ház Szombathelyen. „Vas Népe" 1963. jan. 27. Ha a szerző azonosítása helyes, úgy ez azonos volna azzail az épülettel, amit Gregorianezy Pál győri püspök 1565 évi okmányával örök időkre szabadnak nyilvánított és kivett a ivaros bírájáoak joghatósága alól. Az épületet mások is középkorinak tartották. V. ö. Károlyi—Szentléléky i. m. 39. p. Az utcai és az udvari épületet neim egyiiőben, de a szombathelyi városrendezést oly sokáig meghatározó ún. „útáttörés" céljából bontották el. Az utcai épület anyagára nem maradt feljegyzésünk. Az udvari épület, aminek egykori csatlakozásia a 6. sz. tűzfalán még ima is látható, emletes árkádos homlokzatával későbbi megolldásókra 'emlékeztetett (pl. St. Veit an der Glan kórházépülete XVII. századi árkádjaira, ahol az épületmiag azonban szintén középkori). A két épület középkori eredete, feltevéseink realitását erősíti. 37