Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Szilágyi István: Néhány gondolat a régi szombathelyi polgárházak kutatásanak kérdéséhez

századra tehető a kőházak nagyobb mérvű megjelenése, de itt a földszintes megoldás is már bizonyos (városias megjelenésit eredményez.

4 E rövid áttekintés szellemében vizsgáljuk meg először Szombathely városszerkezetét. Eltekintve a vár és az attól viszonylag messze elhelyezkedő plébániatemplom nem egyedüli magyar példájának taglalásától, megállapíthatjuk, hogy az osztrák Marktokat jellemző szerkezet itt is megtalálható. A Szent Márton-templomtól a Gyöngyös utca vezetett a ferencesek temploma mellett a város piacán (a aimi Közitársaság téren) át a várhoz. Az utca első említése 1354-ből való.

5 A város középkorból ismert egyetlen vásárát a karácsony előtti szombaton tartották.

6 Bár a püspöki vár és a város, tehát a két település öszszeoivaciasät a romai romok a XVII. századig akadályozták, valószínű, hogy a vár és környezete okozott súlypont eltolódást. Annikor ugyanis a XV. század végén a város bekerítette magát

7

, a Gyöngyösitől keletre eső rész a falakon kívül rekedt. A falakon belüli öt utca résziben a fejlődéssel, de inkább a település különleges helyzetével magyarázható. Ennek az öt utcának a neve már a XV. századból ismert.

8 A nevek általában a XIX. század közepéig megmaradtak

9

, ami annak bizonyítéka is lehet, hogy a késő középkori városszerkezet — a beépítési vonalak némi változásától eltekintve — napjainkig tovább él. Ennek ellenére a hely- és építészettörténeti kutatás tudtunkkal még kísérletet sem tett arra, hogy a püspöki váron kívüli területeken megpróbálja tisztázni a középkori állapotot, elsősorban a beépítésre és az épületekre vonatkozóan. Horváth Tibor Antal erről így ír: „De hát szegény kis város volt vegyesen kő-, sövény- és talán boronaházakkal, csak a XVI. században indult fejlődésnek, amit résziben a városba menekült nemesek idéztek elő."

10 Másutt ezeket mondja: „A középkori városból nem sok emlékiünk maradt fenn,, de nem is (maradhatott: a település házai fiáiból (borona), fonott és vert falakból épültek, kőházról (tégla) ritkán hallunk."

11

, de további, okleveles adatokkal nem szolgál. Károlyi Antal méginkáfob negatív álláspontot képvisel: „A város középkori lakóházairól semmit sem tudunk, mivel azokról tárgyi emlék nem maradt... Noha Szombathelyen bőségesen állt rendelkezésre a római időkből visszamaradt épületek kőanyaga, mégis azt kell gondolnunk, hogy nem kőből, hanem fából épültek a város középkori lakóházai, mivel nyomtalanul elpusztultak."

12 Valóban, a kutatás eddig nem talált egyetlen középkori épületet sem a városban, természetesen a vár romjai, a volt ferences- és domonkos-templomok kivételével. Sehol sem bukkantak fel ugyanis olyan épületrészek, amelyek összefüggőbb falszakaszaik, vagy töredékes műformaik alapján datálhatok lennének. Nem tekinthető bizonyítéknak sem másodlagosan beépített faragott római kő, vagy romai kori tégla előbukkanása, hiszen ilyenek még a XVII— XVIII. században is a felszínközelben lehetitek, s így könnyen felhasználhatták őket.

1:{ A város meglévő, hozzávetőlegesen a XVII. század közepénél nem korábbi épületei gyakorlatilag mind téglából készülték, legalábbis azt mutatta közel negyedszázados megfigyelésünk. Alapvetően eltérő tapasztalatokkal szolgált a belváros rekonstrukció 1980tól egyre gyorsuló folyamata. Olyan épületek, ill. részletek kerültek elő, amelyeknek kő falai teljesen elütnek a megszokott helyi anyaghasználattól. Az első és talán leglényegesebb ilyen emlék a Kossuth Lajos utca 10. számú ház, amit a szomszédos 8. számúval együtt 1984 márciusaiban bontottak le. Mindkettő földszintes volt, s a szakirodalom, valószínű homlokzati kiképzésük miatt, későbarokk (copf) épületeknek tartotta őket.

14 Alapvető kü33