Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Kiss Kálmán: Csáky Krisztina, a „Vépi Vénusz"

1681-toen Sopronban országgyűlést tartottak. Az ülést fekete ruhában nyitotta meg a nádor május 18-án és bejelentette gróf Erdődy Sándor kamaraelnök halálát. Krisztina éppen szüleinek írt levelet Szepesvárra, hogy minden jól van itthon, amikor szeretett férje halálhírét közölték vele. Hívatta az udrvarbírót, fekete pecsétviaszt kért, s ettől kezdve nem használt másmilyent. Férje halála után nem sokkal férjhez ment gróf Draskovics Miklós országbíróhoz, de 6 év múlva 1687-ben ismét megözvegyült. 33 évesen végleg Vépre költözött, a várat kijavíttatta, szépen berendezte, ahogy egy országbíró és kaimaraelnök özvegyéhez illett. Még mindig az ország egyik legszebb asszonyának számított. Nem búslakodni jött Vépre, ahhoz nem értett. A gyászt csak viselte, de nem élte. Szeretett vígan lélnii, vendégséges dánidókat tartami. Nagyszámú szolgahad vette körül: udvarm estemé, kulcsárnő, társalkodónő, apródok, szobalányok, libériás inasok, csatlósok, sáfárok, szakácsok, szakácsnők, sütők és mosók., 'kertészek lovászok, fullajtár ok és sokan mások. Kőmamái között akadt német bárónő: Domioella Baromissa Moes. Két magyar nemes komornával lakott együtt: Szokoly Jánosnével és Borhely Erzsébet-tel. ők kísérték el édesanyja meglátogatására és a ítokajji szüretre lis. Kedvelt udvarhölgyével, Kajdócsi Péternévéi sokszor ellátogatott Kiscellbe. Mulatozásai mellett az imádságról sem feledkezett meg. Fiát és 3 lányát gondosan nevelte. Fia ellene volt anyja költekező életmódjának és elköltözött Monyorókerékre vagy Körmendre. Anya és fia sokat pereskedett, ezért a nádor Bercsényi Miklóst Vépre küldte, hogy a grófnő békességre jusson fiával. A küldetés sikerrel járt. Sőt: Bercsényi titokban gyűrűt váltott Krisztináivai. Bercsényi 30, Csáky Krisztina 41 éves. Vép úrnője nagyon szép, nagyműveltségű, éleseszű, ritka jóságú, kellemes, s rendkívül finom modorú, előkelő megjelenésével mindenkit elragadó asszony. Fényszerető, de szelíd, jóságos és kegyes, bő olvasottságú, fejlett műízlésű. A költészet, művészet és finom női kézimunkának buzgó patrónusa, terjesztője, művelője. Gondos háziasszony, igazi imiintaképe a kiváló erényekiben bővelkedő főúri aszszonyoknak. A múlt idők legikitűnőbb magyar asszonyaiknak egyike. Csak szépet, jót és nemeset írtak róla. Bercsényivel kötött házasságát Kőszeghy Pál írja le, aki Bercsényinek titkára és 1694—95nben Vépen tartózkodott, ö is nős, fia János apród, majd étekfogó, udvarnok. Lányáról, Zsuzsiról még beszélünk. Kőszeghy Pál énekli meg Bercsényi életét és első két házasságát 3 könyvben. Az első Bercsényi fiatal életéről és Homonnai Drugeth Krisztinával kötött házasságáról szól, a második felesége életét és halálát mondja el. Számunkra a harmadik könyv érdékes, oíme: „Gróf Bercsényi Miklós gróf Csáky Krisztina asszonnyal való istenes házasságáról". Különös történet, hogy ezt a könyvet Rámér Flónis régész fedezte fel 1874-ben a varsói gróf Kosimsz ky-könyvtánban. Tihaly Kálmán adta ki 1894-^ben. Bercsényi házassága Gyöngyösi István modorálban ímegír't házassági eposz. Kőszeghy híven és részletesen örökíti meg 797 strófában az eseményeiket. A mű a kor főúri életmódjáról igen megbecsült történeti forrás. Leírja, hogy a kapu feletti magas toronyból sok lovast látnak vörös csoportban, a hintót konyhásszekér követi, barna fakó lovon jön Bercsényi a ló farán hercegi bélyeg besütve. ,,Midas csinálta aranyos szerszámját / Persiából hozták nyilván a formáját / merő skófiummal födötték ezafrangját / melyen látni híres Anadhne munkáját /. 30