Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ESEMÉNYEK, HlREK - Pete Györgyné: Krónika. Felnőtt honismereti tanfolyam. Gyermek honismereti tábor

meg a városuk régmúltja iránt érdeklődőket azzal a képeslapkiállítással, amely a 19. századtól napjainkig készült, szombathelyi képeslapokat mutatta be. A kőszegi városi könyvtár is több helytörténeti-honismereti kiállítás színhelye volt krónikánk időszakában. A maga nemében páratlan leleteket bemutató kiállításra hívták meg az érdeklődőket ápr. 2—30-a között. 1979-ben a Rába árterének Ostffyasszonyfa és Csönge közötti szakaszából magihökkentő leleteik kerültek elő, kavicsok, kövek, kőszerszáimok, amelyeik egyben vésett, festett művészeti alkotások is. A róluk készített, erősen felnagyított fotókat mutatta be a tárlat, amely az őskortól hozott „üzenetek" révén segíthetik a ma emberét abban, hogy rekonstrukciók helyett közvetlen képi élmények alapján pillanthassoin be a korszak emberének hiedelem — érzés — és gondolatvilágágába. Ugyancsak a kőszegi Chernél István Városi Könyvtár volt a színhelye a műemléki világnapon megnyitott kiállításnak, amely ez alkalomból a város gazdag építészeti örökségét, az itt végzett feltárásokat és restaurálásokat mutatta be. Kőszeg városa újabb patikamúzeummal gazdagodott. Az egykori híres polgári patika, a „Fekete Szerecseny" hét nemzedéken át, 1716-tól 1950-ig, a szakmához ma is hű Küttel család tulajdona volt. Az itt kialakított múzeummal teljessé vált Kőszegen a tervezett együttes. A hajdani jezsuiták patikájához új kiállítóhely és értékes szakkönyvtár csatlakozik. Népi díszítőművészet Vas megyében címmel Budapestre, a Néprajzi Múzeumba is elérkezett az a kiállítás, laimely évekkel ezelőtt kezdte meg vándorútját Európa több fővárosában (Prága, Szófia, Varsó, Berlin, Bécs) sikert aratva. A kiállítás — amelyet jún. l-jén nyitott meg Szabó László megyénk tanácselnökhelyettese — tárgyi anyaga a Savaria Múzeum törzsanyagán kívül magában foglalja Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd, Vasvár múzeumának anyagát is. A kiállítás elsősorban a természeti táj és települések felidézésével a lakáskultúrát, a viseletet dokumentálta, valamint a sajátos nyugati-dunántúli népi építészetet és népi díszítőművészetet, a dunántúli pásztorművészetet, mely egyedi sajátja e tájnak. Június első hétvégéjén, két napon át voltak megyénk vendégei a Burgenlandban élő magyarok a kultúregyesület ük húszesztendős jubileumának közös ünnepelésén. A nemzetiségi létért, a kulturális örökségért, a magyar nyelv ápolásáért végzett munkálkodásuk gyümölcse is volt ez a találkozó. A burgenlandi képzőművészek tárlatának megnyitója után jól sikerüllt lórum volt a megyei könyvtár nagytermében. A burgenlandi magyar hagományőrző együttesek gálaműsoraiban a (felsőőri iés a felsőpulyai táncosok, az alsóőri citerazenekar és asszonykórus szerepelt. Rátfeai Ferenc művelődési miniszterhelyettes méltatva a kultúregyesület eddigi magyarországtudatot megtartó-ápoló munkáját, az anyanemzet ajándékát nyújtotta át Szeberényi Lajosnak, az egyesület elnökének. Ugyancsak jún. 5-én került sor a hagyománnyá vált megyei nemzetiségi napra Felsőcsatáron, ahova az e tájon élő német, horvát, szlovén nemzetiségieket hívták meg a megye állami és társadalmi vezetői. Megélénkült a hagyományőrző és városi baráti körök tevékenysége, sőt újak megalakulásáról is hírt adhatunk. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság helyi csoportjaként megalakult a GeiUdömölki Berzsenyi Társaság, a Berzsenyi-hagyomány ápolására, hogy élő maradjon a költő szülőföldjén a 90