Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Kondicsné dr. Kovács Éva: Klemm Nándor: Csak eszköz vagyok

rendhagyóvá és rendkívülivé tette, hiszen történelmünk nem .bővelkedik a hasonló példáikban. Batthyány Sitnatimainn László nem volt politikus. Nem közéleti tevékenysége, hanem embersége irévén született személye körül legenda. Klemm Nándor művében ezt az emberi arcot és jellemet kívánta bemutatni. A fiatalkori 'évek történetének leírásakor a szerző arról győzi meg az olvasót, hogy a hercegnéik az orvosi pálya iránti elkötelezettsége korai indíttatás volt, amiről annak ellenére sem mondott le, hogy bátyja halála után a családi birtok igazgatásának gondja várt rá. Több, a szülői kívánságnak megfelelő másirányú próbálkozás után, 1900-ban avatták orvos-doktorrá. Feleségével, Coreth Mária Terézia grófnővel — családi becenevén Mdsellel — rendezték be első .magánkórházukat Köpcsényben, nem messze a Batthyány .kastélytól. A köpcsényi és a környékbeli parasztok között hamar népszerűvé vált a Batthyány rendelő, hiszen a saját akaratából, elhivatottságát .érezve orvossá lett arisztokrata, ingyen gyógyította elsősorban a szegény, más orvost megfizetni nem tudó betegeiket. 1920-ban a határrendezés során Köpésén y Ausztriához Ikerült, Batthyány herceg ezért családjával együtt a birtok régi központjába, Körmendre költözött. A környék betegeinek ápolására itt új kórházat írendezett ibe. A szerző .bemutatja a Batthyány háziaspár harmonikus családi életét, gyermekeik neveltetését, valamennyiük részvételét a családfő által szervezett közös, gyógyító munkában. Emberségét a 'betegekkel, környezetével való bánásmód, emberi tartását az őt ért fájdalmas veszteség elviselésének (Ödön fia elvesztése), betegség köziberui viselkedésié bemutatásával festette meg a szerző. Bizonyítja, hogy az orvosherceg vallásossága igazi, belső meggyőződésen alapult. Értéke abban van, hogy ez nála nem passzív dolog volt, mert nehéz sorsú, beteg embertársai javát szolgálta vele. „Szívvel-lélekkel orvos volt... Bármerre járt, mindenütt megtalálták betegei és ő is megtalálta azokat." — írja Klemm Nándor. Meggyőződhetünk a könyvből arról is, hogy Batthyány László orvosi hivatása mellett soteoldálúan képzett, művelt, a művészetekiben jártas arisztokrata is volt. Fő vonásaiban ezt közli velünk tényszerűen a szerző. Tudjuk, hogy műve megírásával az volt a célja, hogy hozzájáruljon dr. Batthyány László boldoggá avatásához. Ezért bizonyítja tetteinek rendkívüliségét, a herceg mély vallásosságát. Ha a könyv műfaját kíséreljük meghatározni, alkkor mint történeti műfaj a legendák körébe tartozik. 20. századi, egy valóban rendkívüli ember személye körül született legendáról van szó, amit volt betegei, kortársai terjesztettek személyéről. Szemészorvos volt, alki tudásával egyszerű betegeinek az ember legdrágább kincsét, szeme világát adta vissza, méghozzá szokatlan módon, önzetlenül. A szerző művében többnyire másodlagos forrásokat használt fel, illetve szóbeli közlésekre alapozta mondanivalóját. Szöveg közben történik utalás több helyen levéltári források felhasználására is. (Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1987.) KONDICSNÉ DR. KOVÁCS ÉVA