Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Szimedli Józsefné: A Vas Megyei Munkásőrség 30 éves története

A VAS MEGYEI MUNKÁSŐRSÉG 30 ÉVES TÖRTÉNETE Szerzők: Fülöp Lajosné, Molnár László, Koronczai Géza, Takács József, Török Béla, Vass Ferenc. A címben jelzett kiadványt a Munkásőrség Vas Megyei Parancsnoksága a munkásőrség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából jelentette meg, abból a célból, hogy azok, akik la cselekmények részesei valtak emlékezzenek az elmúlt eseményekre, a fiatalok pedig ismerjék meg azt a 'forradalmi lendületet, bátor elhatározást, laimely akkor a munkáshaltalom védelmére kelt emberek szívót fűtötte. A szerzők bemutatják: /hogyan és milyen körülmények között jött létre a munkásőrség Vas megyében, melyeik voltak azok a szükségszerűségek, feltételek, amelyek életre hívták, s lehetővé tették, hogy az elmúlt 30 esztendőben rendszerünk egyik szilárd bástyájaként, szerves része legyen életünknek. Mindezek alapján a munkásőrség tevékenységében részt vevők — ahogy erről a kiadvány is tanúskodik — büszkén vállalhatják az elmúlt három évtized sikereit, gondjait 'egyaránt. A kiadvány 19574Ő1 19874g időrendi sorrendben tárgyalja az eseményeket, kiegészítve helyenként a szereplők személyes élményeivel, átélt jellemző epizódokkal. Az első (fejezet tartalma: a pufajkásoik, a munkásőrség létrejötte, a politikai konszolidáció kezdete. Az az időszak, amikor Szombathelyen 35—40 fő, mint alapítók szerveződtek, s majd létszámuk napról napra nőtt. Megyénkben is a helyi karhatalmi egységek szervezése volt az első lépés a biztonság megteremtéséhez. Az MSZMP Ideiglenes Központi Intéző Bizottsága 1957. február l-jén döntött a munkásőrség felállításáról, megszervezéséről. Ezt követle az Elnöki Tanács 13. számú itórvényerejű rendelete, amely kimondta: A „Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdekében munkásőrséget kell szervezni. A munkásőrség feladata a szocializmus vívmányainak megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek megakadályozása, a fegyveres erők támogatása." A kiadvány második fejezete az 1957-től 1964-ig terjedő időszak történéseivel foglalkozik: bemutatja a .munkásőrséget szervező szívós munka eredményeit, a munkásőrség erejét demonstráló zászlóavatás! ünnepségeket, ismerteti az MSZMP Politikai Bizottsága 1964. szeptember 24-i, a munkásőrség életében új szakaszt jelentő határozatát, amely továbbfejlesztette az állományépítő és szervező munka tartalmát és formáit. A kiadványt lapozva betekintést kapunk arra, hogy e határozat alapján hogyan ment végibe a szervezett, rendszeres áillományépítő munkára való áttérés. A következőkben a folyamatos és látványos fejlődést mutatja be a kiadvány, kiemelve a nehéz 1965. esztendőt, amikor tavasszal az árvíz, ősszel a száj- és körömfájás járvány megfékezése jelentett komoly erőpróbát és követelt példás helytállásít a megye munkásőreitől is. A harmadik fejezet ismerteti az 1972. évi országos parancsnoki szemlét is, amelynek a célja az volt, hogy az Országos Parancsnokság átfogó ismereteket szerezzen a megyei parancsnokság vezető, tervező, szervező és végrehajtást ellenőrző, segítő munkájáról, az egységparancsnokságok helyzetéről, eredményeiről, gondjairól. A munkásőrség Országos Parancsnoksága által végre84