Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ADATTAR - Tar János—Zágorhidi Czigány Balázs—Zágorhidi Czigány Csaba: Oszkó Ebtulok Hegyközség pincéiről

Így bejárva a szőlőhegyet összegezhetjük az említésre érdemes pincéket. Ezek közé soroltuk a borona, a fonott, a tömés falu, 'zsúpfödeles épületeket. E szerint az Újhegyem 35, a Csillaghegyen pedig 4 ilyen pince italálható. Pincetípusok A hegyközség kapcsolata a faluval mindig megvolt, így nagyobb embercsoport állandó lakheilyéül nem szolgált. Megállapításunkat alátámaszthatjuk azzal, hogy gazdasági épületeket, vagy ezek nyomait sehol sem találtunk, ezek pedig állandó lakhely mellett nélkülözhetetlenek lettek volna. Viszont rövidebb-hosszabb ideig tartó lakhelyül szolgálhatott (és az elmondások alapján szolgált is) a pincék egy része. Ezt bizonyítja is a lakószobák és a tűzhelyek lünk legjellemzőbbnek ítélt, kiemelt pincéket. Az elemi és az emberi pusztítás után megmaradt pincék alapján két fő csoportot állíthatunk fel: I. Lakópktoák (ideiglenes lakásul is szolgált). II. Présiházpinoék (csak bortermelésre szolgált). 1. Három osztatú 2. Két osztatú 3. Egyéb E csoportosításnak megfelelően vizsgáljuk most meg részletesen az általunk legjellemzőbbnek ítélt, kiemelt pincéket. í. Lakópincék E csoportnak egyetlen igazi képviselője, aminek már építésekor íigyelembe vették a lakófunkciót is, Varga Lajos bácsi pincéje. A „kölkes zár" oszlopaiba vésett 1839-es évszám a tulajdonos szerint nem az építési időpontot jelzi. Lajos bácsi ennél öregebbnek tartja az épületet. Szavaiban nem kételkedhetünk, tekintélyt parancsol személyisége, de egyben az életkora is, hiszen ő még a múlt században, 1897-ben született. A pince Peresztegi Józsefé volt. Leánya itt született 1840 körül. Az épületet ekkoriban lakóháznak használták. Később eladósodtak, így a bíróság elárverezte a birtokot 1910—15 körül. Varga Péter vette meg, akitől Varga Julianna illetve Varga Lajos örökölte. A hossztengelyével kelet-nyugat irányba tájolt épület négy helyiségét két feile oszthatjuk. A lakórészre, ami a nyugati oldalon helyezkedik el, és a pincére. Ennek megfelelően kettő bejárat van a déli oldalon. Az elsőn belépve jutunk a konyhába, ahonnét halra vezet egy ajtó a lakószobába, jobbra pedig a présházba. A másik bejáraton is a présházba jutunk, ahonnét jobbra vezet az ajtó a borospincébe. A lakószoba egyetlen, 50X50 cm-es ablakon át kap fényt, A nyílás kívülről fatáblás, belül négy részre osztott, üvegezett. Közvetlenül az ablaktok felett kis polc áll ki a falból apró kellékek tárolására. A szobát a hossztengelyre merőleges mestergerenda osztja ketté. Ez támasztja alá a fliókgerendás deszkafödámet. A hézagok eltüntetésére a padláson 2—3 cm-es sártapasztás került a deszkázatra. Ezzel kész is a lakószoba födémszerkezete . A szoba fala fehérre meszelt, láb alatt sártapasztás van. A berendezésből nem maradt Serratia, csupán egy kis kályha áll magányosan a konyha felöli fal mellett. Ezt az 1930-as években készítette Lajos bácsi a szétszedett szemeskályha cserepeiből. A régi szemeskályha helyét könnyen megtalálhatjuk a szobát