Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ADATTAR - Tar János—Zágorhidi Czigány Balázs—Zágorhidi Czigány Csaba: Oszkó Ebtulok Hegyközség pincéiről

TAR János—Z AGO RHI DI CZIGÁNY Balázs— ZÁGORHIDI CZIGÁNY Csaba OSZKÓ EBTULOK HEGYKÖZSÉG PINCÉIRŐL* A Kemeneshát lankás dombjaim a történelem folyamán kialakult szőlőkultúra napjainkig megőrizte jelentőségét. Ez, a nagy bortermő vidékekkel össze nem hasonlítható szőlőművelés sajátosságaiban jelenthet számunkra érdekességet. A legszembetűnőbb illyen tulajdonság a bortermeléshez szükséges építmények (amiket errefelé csak pincének hívnak) egyszerű szépsége, harmóniája. Hogy az itt élő embereik ima is szükségét érzik a szőlővel való -foglalatosságnak, bizonyítja az, hogy a szőlőművelés, a borkészítés és llegláthatóbban a pinceépítkezés átalakul a mai kor igényeinek és ízlésének megfelelően. Ez a folyamat nem nevezhető egyértelműen fejlődésnek, hisz önkéntelenül megszünteti a hagyományos megoldásokat, amik viszont értéket képviselnek. Az átalakulás törvényszerű, így megállításait nem követeilhetjiük. De befolyásolható lenne, vagy lett volna a felelősök által. Mivel ez nem történt meg, szinte végső megoldásként maradt számunkra, hogy legalább papíron bemutassunk és megőrizzünk valamit abból, ami egy valamikori hegyközségből ránkmaradt. Földrajzi leírás A Vasvártól keletre vezető országút átszeli az egyre törpülő Kemeneshátat. Mintha szelíd lejtésű és emelkedésű hullámokon járna az ember, az országút hol emelkedik, hol süllyed. Néhány kilométer után egy völgyben fekvő falucskát pillantunk meg. Az országutat keresztező utca mellé telepített falu Osz'kó, ami valaha Felső-, illetve Alsóoszkóból állt. Napjainkban a két rész már összetartozik, de a lélekszám így is alig haladja meg a 800 ifőt. A völgyet észak-keletről határoló dombok a szőlőműveléshez kedvező fekvésűek, így a bortermelés itt folyik napjainkban is. Bár először valószínűleg (ahogy azt neve is mutatja) az Agghegy dombon telepíthettek szőlőt, de erre már csak néhány elvadult szőlőtőke emlékeztet. Akinek az említett dombokon nem jutott hely, a falu körül kisebb csoportokban termelték a bort. (Malomuti, homoki, siói, kismezői szőlők). A faluhoz tartozó zártkert terület 63 ha, ebből az Üjhegy (Ebtulok) 43 ha, a Csillaghegy pedig 20 ha. A termelőszövetkezeti és állami tulajdonú területek gondozatlanok, parlagok. Egyéni tulajdoniban műveletlen terület csak ritkán fordul elő. Az utóbbi években éledeznek a környékbeli szőlőhegyek. Az olaszfai gazdák megjavították a hegy útjait, a csehimindszentiek pedig még a villanyt is bevezették. Az oszkói szőlőhegyet pedig felifedezték a turisták, a rajta keresztül a Jeli arborétumba vezető turistaút következtében, így a hegy óvása már idegenforgalomi érdek is. Történelmi áttekintés Vas megye szőlőtermesztése országos szempontból szinte elenyésző, az ország szőlőterületeinek mindössze egy százaléka helyezkedik itt el. A szőlőkultúra mégis nagy múltra tekint vissza, valószínűleg a római kortól fogva folyik itt bortermelés. * Részlet az 1985. évi díjnyertes pályázatból 61