Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)
2. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: Bemutatjuk az MSZMP Vas Megyei Bizottságának Archívumát
A honismereti és a helytörténeti hutátok elsősorban a helyi levéltárakat, a nagyobb könyvtárakat és a múzeumokat tekintik forráslelőhelyeknek. Hogyan épül be ezek sorába az archívum? Mi a feladata? Az MSZMP Vas Megyei Bizottságának Archívuma a partimozgaloim megyei levéltára, amely a megyei pártbizottság irányításában és az ideológiai, tudományos kérdéseikkel foglalkozó megyei titkár közvetlen felügyelete alatt tevékenykedik. Szakmaii, tudományos és módszertani útmutatást, segítséget az MSZMP KB Párttörtóneti Intézete nyújt számára. Feladata az illetékességi és gyűjtőkörbe tartozó leivéltári anyag gyűjtése, átvétele, biztonságos megőrzése, gondos kezelése, tudományos és technikai feldolgozása, rendszerezése, nyilvántartása és a tájékoztatást megkönnyítő segédletek készítése. E mellett természetesen kiemelkedő feladata a párt- és mozgalom történeti kutatások, a közművelődés, a tudományos és az ismeretterjesztő munka segátése; részvétel a ipart és a munkásság, a munkásmozgalomtörténet feldolgozásában, dokumentumainak publikálásában. Az archívum része az országos levéltári rendszernek is. Tulajdonképpen szaklevéltár, ezért egyrészt — ebből következően — kevesebb az általános levéltárnál, másrészt több annál, mert 'nemcsak szaklevéltárként működik, hanem egyúttal része a megye politikai életlének is. Vezetője nem csupán levéltáros, (hanem pártmunkás is. A pártarchívum lehetőségeit (gyűjtést, kutatást, az itt őrzött levéltári anyag mennyisége, tartalma és az MlSZMP KB Politikai iBizottságia és a KB Titkárságának előírásai határozzák meg, a levéltári törvény alapján. Mikor és milyen célból szervezték meg, hozták létre az MSZMP archívumait, s köztük a Vas megyeit? Kérem ismertesse történetét is. Az MSZMP KB Titkársága elviben már 1958 J ban megfogalmazta, hogy létre kell .hozni a megyei pártbizot'tságok ardhívumaát. Az 1961,. május 23-iki MSZMP KB titkársági határozat konkrétan elrendelte a helyi (megyei) páirtarchívumok felállítását, s meghatározta a párt szervezeti életében betöltendő szerepüket, feladataikat és szakmai irányításukat is. E határozat alapján jött létre 1962. novemberében megyénk ariohívuma, amely 1962—1972. között kialakította a pártiratok tárolásának, feldolgozásának technikai körülményeit, s megkezdte azok rendezését, kutatásra alkalmassá tételét. Ezzel párpuzamosan végezte a párt dokumentumainak gyűjtését. Az ardbívum később az új pártszékházban nyert elhelyezést. Bővítésére 1983—84-ben került sor, s ezzel kialakultak a zavartalan munkavégzés, irattárolás, és a kutatás technikai feltételei. Az archívum vezetője 1962 novemberétől 1983. december 31-ig — nyugállományba vonulásáig — Csuk Ferencné volt, aki hosszú ideig egyedül, munkatárs nélkül eredményesen végezte ezt az úttörő jellegű, sokirányú és felelősségteljes munkát. Milyen korokból, milyen típusú és tartalmú dokumentumokat gyűjt az archívum? Az iratokon kívül mit gyűjtenek? Az elmúlt mintegy mégy és fél évtized megyei pártéletónek (MKP, MDP, MSZMP) iratanyaga — elsődleges források, esetenként kiegészítő :iratok — itt található. Vagyis a párt és a munkásmozgalom esetében az elsődleges, a gazdaság, a tanácsi irányító munka, a kultúra, stb esetében a másodlagos anyagok. Részletesebben szólva: a felszabadulás után párt- és mozgalma 'inatok közül: az 1945—1948. évi MKP és SZDP, az 1948—1956 közötti MDP, s 1956-tól i 14
