Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - Mayer László: Lipp Vilmosra emlékezve halálának 100. évfordulóján

MAYER LÁSZLÓ LIPP VILMOSRA EMLÉKEZVE HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁN 1860 elején a keszthelyi nagyvendéglőben a magyar nyelv érdekében, Lipp Vilmos által, ifjonti hévvel elmondott beszéd kettős következménnyel járt: egyrészt ötszáz forint gyűlt össze az építendő Magyar Akadémiára, másrészt csendőrségi per indult a fiatal tanár ellen, mély Szombathelyre való áthelyezésévél végződött.

1 Ily furcsa körülmények között került kapcsolatba Szombathellyel, s a megyével Lipp Vilmos, a későbbi jeles régész, irodalmár, gimnáziumi tanár és igazgató, akit az utókornak, mint a Vas megyei helytörténéti kutatás egyik jelentős személyiségeiként is száimon kell tartanunk. Pesten született }ífe^ deoembétr 11-én, s elemi iskoláit illetve a gimnázium hót osztályát is itt végezte, melynek befejezése után a piarista rendbe lépett. A noviciusi évet 1853-ban Vácon töltötte. A gimnázium nyolcadik osztályát Selmecen járta ki, ós az érettségi vizsgákat is itt tette le. A következő két évben Léván és Nagy-Becsfcereken tanárkodott, majd Kalocsára került, mint a hittudomáinyok hallgatója..

2 1-857 májusában megvált a piaristáktól, s szeptember 19-én a premontreiek közé lépett. Csornai novioiuskodása után 1858ba került Keszthelyre tanárként. Rövid keszthelyi tartózkodás után, a már említett okok miatt Szombathelyre költözve, hamarosan visszavonult a politikai tevékenységtől.

3 Elsajátította az angol és a francia nyelveit, továbbra is foglalkoztatta a gimnáziumi évektől kedvenc tárgya, a német irodalom. A Bánk bán inémetre fordításával is próbálkozott, mely munkája kéziratban maradt.

4 A régészet felé fordulásában jelentős szerepet játszott Theodor Mommsen 1866. évi látogatása

5

, miikor a berlini egyetemi tanárit anyaggyűjtő útján kalauzolva egy hozzáértő idegen szemével látta az ókori emlékeik pusztulását, s merült fel benne imegimemtésük gondolata. Savaria emlékeinek összegyűjtésére és tudományos igényű feldolgozására ösztönözte Rámér Fláris is, aki nemcsak első tudósításait közölte az Archaeológiai Értesítőben

6

, de támogatta a vidéki régészeti mozgalom gondolatát is.

7 Lipp a Vasmegyei Lapokban tette közzé első felhívását

8 egy megyei régé- v szeti egylet létrehozása érdekében, mélynek megvalósításában jelentős szerepet szánt a helyi értelmiségnek.

9 1871 októberében a megyei régliségtár ügyében tartott értekezleten Lipp a régiségtárak „kor- és ezélszerűségét" ecsetelve javasolta egy niegyei régészeti egylet, illetve régiségtár felállítását.

10 A törvény által előírt formaságok teljesítése után 1872. jan. 7-én, Szabó Imre püspök elnökletével, alakult meg a Vasmegyei Régészeti Egylet, ímelynek titkára Lipp Vilmos lett, aki egyben ellátta a püspöki palota Sala Terra-jában kialakított régiiségltár őrének feladatát is, mely 1872. júl. 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az egylet rbitfcáraként megszervezte a megye régészeti ellenőrzését, összegyűj-