Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - IN MEMORIAM - Kovács Mária: Gazdag Erzsi emlékezete (1912—1987)

IN MEMÓRIÁM GAZDAG ERZSI EMLÉKEZETE (1912-1987) 1912-ben született Budapesten. Gyermekkorának meghatározó időszaka mégis Dunántúlhoz, elsősorban Sárvárhoz köti. übt 'élt nagymamájánál, aiki félitő gonddal, szeretettel nevelte, s közel hozta őt a természethez. Költői hajlamai már a sárvári polgári iskoláiban megmutatkoztak, először tanárnője figyelmeztette, „Erzsi, te költő vagy!" Ekkor elsírta miagát, talán a boldogságtól, talán azért mert megsejtette, hogy ez az adottság nehezebbé teszi életét.

1 Élete elég nehéz volt, gyógyszenészteahnikusként és gyógynövény gyűjtőként éppúgy megkereste a kenyerét, mint háiziiparosként, vagy majorokat látogató könyvtárosként. E felsorolásból azonban kimaradt egy fontos, és meghatározó élmény: Gazdag Erzsi gyermekkönyrvitáros is volt! Első verseskötete 1938-lban jelent meg, felnőtt és gyermekverseket egyaránt tartalmazott. Weöres Sándor íirt róla dicsérő recenziót a Nyugatban. A költőnő ezután választásra kényszerült. Tudta, hogy egyikről le kell mondania. Mint Gs. Nagy István írja: „Okosan mondott le. Női okossággal és ösztönnel. Első kötetének felnőtt .versei nem ígértek lényeges, számon tartandó újat a költészetnek. Föl kellett adnia a harcot a vele egykorú Weöres, Jamkovidh és Takáts s a többd eredetibb költőtehetség mellett."

2 Hányatott életében mégis a költészet jelentette az állandóságot. Miután elkötelezte magát a gyermekköltészet mellett, legsizívesebben az óvodásoknak, kisiskolásoknak írt. Versei közül 1943-ban Kodály Zoltán zenésíti meg Balassi Bálint elfelejtett éneke c. művét, gyermekverseit pedig Ádám Jenő. Gazdag Erzsi dedikál