Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Krónika. Az 1986. II. félévének és 1987. I. félévének jelentősebb honismereti eseményei

mi szerveik képviselői kerekaszitalHfaeszélgetés keretében találkoztak, melyen nagy hangsúllyal 'esietit. szó a íkét fél gazdasági és kulturális együttműködéséről. A fórummal párhuzaimosian került sor a ífelsőszölnöki néptánccsoport és a szombathelyi főiskolások irodalmi színpadának műsiordiára. A vasi szlovének gálaműsora szomlbaiton este /volt a ljubljanai Cankair Házban, mélyet a televízió élő adásban közvetített. A gálaműsor kiemelkedő produkciójált a félsőszölnöki gyermek bábeg'yütitfss nyújtotta. A •határon inneni és itúli nienizetiségi csoportiok jelenitős eseménye voJit a burgenlandi Félsőőriött megrendezett XI. nemzetiségi találkozója 1986. október 18—19-én, melynek kezdlemiányezője, szervezője immár 10 érve, mneglalakulásától a Burgenlandi Maigyar Kultúregyesület, A ttaMilkbzók mindlenkori célja, hogy a szomszédos országok nemzetiségiéinek képviselői együttesen tiainlácskozzanak a nemzetiségi lét aktuális problémáiról s közösen megállapodjanak a tennivalókban. Több ízben találkoztak máir Ausztriában, Jugoszláviában,, Olaszországban, s egyszer hazánkban,, Kőszegien is. A XI. (találkozónak isméit Ausztria, la Iburgieinlandi Oiberwarlt (Felsőőr) biztosított színhelyet, amielyimek fő ítémája ezú/tbal a memzetisé|g|ek számbeli csökkenése, illetve einnelk okai. Minttiegy 15 niemzeltiségi csoport — köztük nemeit, szlovén, horvát, dán, laitiin, romián,, olasz, mlagyar sitib. — képviselői gyűltek össze a szomszédos or szaglókból. Az elnökségben a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület vezetőin kívül helyeit klapftak a Nemzieltiségi Tianács kéjpviselői is —Szebéiriéinyd Lajosi, Tölly Júiliia és Lányali László. A magyarországi Délszlávok Szövetségét Pavlics Inén, a szlovéniai magyairokíat többek között Eőry 'Ernő, dr. Hajós Ferenc, Poznoivecz Mária, a burgenlandi magyarokat — a már említetteken kívül dr. Galambos Ferenc, dr. Gyeng|e Imre képviselte. Eszékről érkezett Tripiolszky Ferenc, a Horvátországi. Magyarok Szövietségle elnökié és Magyarország részéről — Budapestről dr. Győri-Niagy Sándor kétnyelvű kutató, dr. Joó Rudblf ptolitológus, Nobel Iván magyarságkuitlaitó —, Vas megyéből Bartakovies Ferenc a szlovén, Bosits Gusztáv a horvát, és Umger Magdolna, a német nemzetiségi csoport képviseletében vteltt irészt a tanácskozáson. Felszólalt Pavlics Irén, aki a magyar szlovének helyzetéről adott tájékoztatót, a Szlovéniában élő magyarok életéiről, nlemzetiségi létéről pedig Eőry Ernő beszélt. Szót kapott Ungier Magdolna ráfoafüzeísi iskolaigazgató its, aki a magyarországi illetve a Vas ímegyei németség életkörülményeit vázolta. A tanácskozást /műsor zárta, melyben f ellépett a sárvári Regős 'Együttes és az alsóőri (Unterwart) citerazenlakar is. Ugyancsak nemzetiségi téma került ezúttal torlléneti^íméleiti szempontok szerint megvitatásra 1987. április 13-án a szombathelyi Tanárképző Főiskolán Nemzetiségek tegnap és ma címmel, mely eglyúttal ^önténelemítanárok továbbképzését is célozta. Az elméleti konferencia, és továbbképzés előadásainak sorát Gergely Jenő egyetemi docens Vallás, egyház és nemzetiségiek a dualizmus korában című referátuma nyitioitlta meg, majd

1 sorrendben Varsányi Péter István tanszékvezető főiskolai docens előadása következett a kiegyezéskoiii szerb kérdésről, Vigh 'Kálmán' az Egyesült Államokba vándorolt ruszinok egyházi gondozásáról, Balogh Sándor egyetemi tanár a népi demokratikus Magyarország problémáiról, Zielbauer György főiskolai docens a német nemzetiségi lakosság kitelepítéséről, Stipkovács Ferenc főiskolai adjunktus pedig A szlovénség történetének néhány kérdése 1945—46-bian címmel tartott előadást. Az előző szám krónikájában már szó volt arról, a centenáriumi ünnepségsorozatról, amely Pávei-éwé nyilvánította 1986-ot. Pável Ágoston születésének 100. évfordulója méltó megünneplésére az erre a célra alakult Pável Emlékbi93