Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Kovács B. Ilona: Magyaroszág megyéi. Vas

KÖNYVESPOLC MAGYARORSZÁG MEGYÉI. VAS Az ország megyéit bemutató könyvsorozatnak ez az újonnan megjelent kötete a magyar—jugoszláv—osztrák hármas határ szögletében, hazánk nyugati határszélén fekvő Vas megyével isimerteti meg az érdeklődőket. E változatos, sokszínű, gazdag föld egységét, harmóniáját, emberi érzelmeket kiváltó hangulatát meghatározza a dimbes-dombos táj és sík mezők öntudatlan szépsége. A földtörténeti ókortál, 440 rniilió év messzeségéből (követhet j ük nyomon a mai tájegység létrejöttének folyamatát, az arculatát formáló természeti erők hatását. A két hegy: a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy feilgyűrődéséniek történetiét jól dokumentálja kőzete, s az abban található mikroszkopikus maradványok. A .tengervíz mosta terület üledéke mellett fellelhető a mocsárerdők elszenesedéseként kialakult lignit-telep a megye nyugati részén. A korszak élővilágáról nyújtanak értékes információkat az ásatások során előkerült gazdag őslénytani leletek. A pMocén időszak természeti erői alkotják meg a maradandó, stabil formáját a mai felszíninek, melynek tájképileg is elitérő kistájait részletesen jellemzi a megye földrajzát bemutató fejejzet, (Magyar Alpok, Vasi-dombság, Vasi-völgység, Rába völgye, őrség, Vasi-jHegyhát, Gser, Kemenesalja) térképet is mellékelve. Bemutatja a vízhálózat kialakulását, ismerteti a terület klímájának meghatározó vonásait, s szól növény- és állatföldrajzi vonatkozásairól — kiemelve a növényi ritkaságokat, az állatvilág érdekes fajait. Az ember és természet formáló erejét, együttműködésének évezredek alatt kimunkált rendjét részletesen ismertetik a következő fejezetek. „Országunk legnyugatibb megyéjének több ezer éves történelme számos ponton kapcsolódik a Kárpát-medence nagy sorsfordulóihoz. Földje civilizációkat kötött össze: kontinens átszelő út vezetett dombjain Észak és Dél között." (19. old.). Az emberi tevékenység nyomát őrző legkorábbi emlékek i. e. iIV. évezredből maradtak fenn. A Sé község határában feltárt falai, az újkőkor emberének életvitelére utaló leletek a legismertebbek ezek közül. „A bronzművesség felvirágzása és a gazdasági—társadallmi fejlődés eredményeként új települési forma jelent meg: a kialakult iparos—kereskedő—katonai réteg egy-egy törzsi szállásterületen jól védhető várost épített. E hegyi .települések az ipar és kereskedelem révén a politikai és szellemi élet központjai lettek. Közülük az i. e. I. évezredben különösen a velemi Szent Vid-begyen, illetve a Ság-hegyen létesült települések tettek szert jelentőségre." (20. old.). A késő bronzkori építményeket később a iHalUstaitt-ikultura népessége ivette birtokába, majd szűk településeiket — teraszaikat — a kelták egyesítették és kerítették párkányokkal, ezt követően a rómaiak őrhelyként használták és még a középkorban is erődítményként szolgáltaik. E földre a rómaiak is hódítóként érkeztek, várost alapítottak időszámításunk 43. évében a régi kereskedelmi és hadi utak találkozásánál. Colonia, Claudia, Savania derékszögű rendszerben épített utcáit hatalmas bazaltlkö73