Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: Vas megye irodalmi topográfiájáról

Színesítette a honismeret (területén folytatott munkáját a iSavaria Karne­vál rendezésében való részvétele. Irodalmi esteket szervezett „Mesél a Vasi Föld" címmel, amelyek a megye történetéből merítették mondanivalójukat. Hosszú évekig dolgozott a Hazafias Népfront Megyei Bizottságában, mely­nek 1954-ben lett tagja. Tagja volt az Országos Helytörténeti Bizottságnak is. Nevéhez fűződik Vas megyében a honismereti munka megszervezése. Elnöke volt a Honismereti Bizottságnak. A Népfrontban folyó helytörténeti-honismereti munka során szorgalmazta a szakkörök működését, a szakköri hálózat kiépítését településieken, iskolák­ban, üzemekben. Nagy fontosságot tulajdonított a krónikaírásnak. A kollektív és egyéni helytörténeti kutatások propagálásának érdekében pályázatok kiírásánál működött közre. A szép számmal beérkező pályamű bi­zonyította, hogy e törekvés helyesnek bizonyult. Horváth Ferenc nemcsak szervezett, javasolt, buzdított a szülőiföld meg­ismerése, történetének kutatása érdekében, maga is tevékenyen részt vett eb­ben a munkában, önálló kötetei, százat is meghaladó tanulmánya, cikke jelent meg e témaköriből itthon és külföldön egyaránt. Legszívesebben társadalom­töténettel foglalkozott, érdekelte a munkásmozgalom kibontakozása Vas me­gyében. Több tanulmánya is megjelent erről. Politika-gazdaságtörténet, iskolai oktatás helyzete, kulturális témák, színészettörténet, üzemtörténet egyaránt szerepel munkáinak jegyzékén. Kandidátusi dolgozata is helytörténeti vonat­kozású. 1980-ban történt nyugalomibavonulása nem jelenti azt, hogy többé nem foglalkozik a számára mindig érdekes és kedvelt témákkal. Sorra jelennek rneg hosszabb-rövidebb helytörténeti munkái abból a gazdag forrásból, amelyet évtizedeken át oly szorgalmasan kutatott. Most publikált írásai is bizonyságot tesznek a szülőföld, annak története iránti elkötelezettségéről és őszinte ra­gaszkodásáról. PETHŐ GYULA VAS MEGYE IRODALMI TOPOGRÁFIÁJÁRÓL Az elmúlt évtizedek során többször fölmerült a magyar irodalmi topográfia elkészítésének terve, ám megvalósítására nem került sor. Egységes koncepció szerint, megfelelő szempontok kidolgozásával 1985-től indult meg a munka előkészítése. A Művelődési Minisztérium a Petőfi Irodalmi Múzeumra bízta a kutatás megszervezését és irányítását. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) „A magyar irodalmi topográfia kuta­tási terve" oíimmel kidolgozta a feladat elvégzésének (tartalmi lés szervezési szempontjait. A munka lényegét és célját — a PIM útmutatója alapján — az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: 30 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom