Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - MŰHELY - Kiss Mária: A honismereti munka elkötelezettje

KISS MARIA A HONISMERETI MUNKA ELKÖTELEZETTJE Dr. Horváth Ferenc neve ismerősen cseng nemcsak szűlkehb pátriájában, Vas megyében, hanem azon túl is, de jól ismerik a szomszédos Ausztriában és Jugoszláviában is. Ismerik mint (folyóirat szerkesztőt, kutatót, levéltárost .és nem [utolsósorban mint helytörténészt, a honismereti mozgalom hívét és szervezőjét. Az alábbi szerény ismertetéssel nem kívánjuk dr. Horváth Ferenc életét, munkásságát ismertetni. Mindössze arra törekszünk, hogy a helytörténetihonismereti tevékenységéről adjunk áttekintést. Érdeklődése, ragaszkodása a szülőföld iránt már diákkorában megmutatkozott. Sokat olvasott. Olvasmányai között jelentős számú a történeti vonatkozású téma, ez érdekelte elsősorban. Felkutatott és elolvasott mindent, ami Szombathely és Vas megye történetéről szólt. Pályaválasztása során mégsem történeti stúdiumot választott. Kényszerű megoldásként magyar—német szakra iratkozott be. önkénytelenül adódik a kérdés: hogyan lett a magyar—német szakos középiskolai tanáriból helytörténész, a megye történetének egyik alapos ismerője és publikálója, & történelemtudományok kandidátusa? Egyetemi tanulmányai során sem szűnt meg érdeklődése a történeti kérdések iránt. Toivább kutatta megyéje múltját. Nyelvészetből írta doktori diszszertációját, amely ugyancsak szülőföldjéhez kapcsolódik. A tudós nyelvész Kresznerics Ferenc munkásságát dolgozta fel és jelentette meg. Témaválasztása szerencsés volt. Ismeretlen forrásokat tárt fel, gazdagítva a megye kultúrtörténetét. Behatóbban 1950-iben kezdett helytörténeti kutatással foglalkozni, mikor Szombathely város leválitárának vezetője lett. A városi levéltár forrásgazdagságát már egyetemi évei alatt megismerte, hiszen doktori értekezésének megírásához Szombathely város tanácsának jegyzőikönyveit használta. Az 1848as szabadságharc oentenáriuma szombathelyi ünnepségeinek forgatókönyvét — mint a város szabadművelődési felügyelője — ő állította össze. Ez a munka ugyancsak levéltári kutatást igényelt. 1951-hen a városi és megyei levéltár egyesítésével a megyei levéltár munkatársa, majd rövidesen annak igazgatója lett. Ez a fordulat olyan lehetőséget kínált és adott számára, amelynek értékét felismerte és élt is vele. Szükségessé vált egy átfogó koncepció kidolgozása, amely a honismeret művelését új pályán indíthatta el. E tevékenységnek tölbb eredője volt. Szerencsésen közrejátszott, hogy Horváth Ferenc a levéltár vezetésién kívül szervezője, irányítója lett olyan munkának, amelyek jelentős eszköznek (bizonyultak a honismereti munka kibontakozásaiban. Számára az új pálya, a tönténeti források 28 /