Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Madzari in Slovenci (Magyarok és szlovének. Együttműködés és együttélés a jugoszláv—magyar határ mentén)

KÖNYVESPOLC MADZARI IN SLOVENCI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS EGYÜTTÉLÉS A JUGOSZLÁ V-M AGYAR HATÁR MENTÉN A ljubljanai Nemzetiségi Intézet és a budapesti Gorkij Könyvtár munkatársai 1985—86-ban közös kutatást végeztek a muravidéki magyarok és magyarországi szlovének egy-egy tipikus településén: Dobronakon és Felsőszömökön. E kutatás eredményéről számolnak be ebben a szlovén nyelvű kötetben, melynek fordítása Budapesten is megjelenik. A két nemzetiségi településnek sok közös vonása van. Körülbelül azonos távolságra vannak az országhatártól, lakosságuk megközelíti az ezret. A népesség a születések csökkenése és az elvándorlás következtében csökken. Egyikben sincs ipari üzem, az emberek többsége naponta ingázik. Munkaidő után mezőgazdasággal foglalkoznak. A két kiválasztott település jellegzetességei általánosíthatók a muravidéki magyarokra és a vasi szlovénekre. Ez volt Európában az első nemzetközi, közös etno-szociológiai kutatás. A helyszíni adatgyűjtést szlovén és magyar szakemberekből álló csoportok végezték azonos kérdőív alapján. Tolmácsként helyi értelmiségi fiatalok működtek közre. Végül is két önálló tanulmány készült. A magyar kutatók írtak a vasi szlovén nemzetiségről, a szlovén kutatók a muravidéki magyarokról. A közösen írt bevezető után először a muravidéki magyarok, majd a vasi szlovének gazdasági, társadalmi, demográfiai, kulturális, nemzetiségi, oktatási helyzetét elemzik a kutatók statisztikai módszerekkel. így objektív képet kapunk a mai helyzetről. Mindkét nemzetiség tanulmányozásánál legfontosabb a nemzetiségi tudatra, az anyanyelv használatára, megőrzésére, ápolására vonatkozó felmérés. Az anyanyelv tanulását, ápolását, megőrzését biztosító alkotmányos jogok, rendeletek, intézmények bemutatása mellett olvashatjuk a kutatócsoport két nyelvészének — dr. Janez Dularnak és dr. Győri-Nagy Sándornak — az elemzését. A nyelvészek szerint a muravidéki magyarok nyelvjárása közel sem anynyira archaikus, mint a vasi szlovéneké. A dobronaki magyaroknak sokkal több lehetőségük van anyanyelvük használatára, mint a vasi szlovéneknek. Valóban kétnyelvűek. Mindkét nyelvet naponta, szinte egyenlő mértékben használják. A családban használt nyelv meghatározza a fiatalok anyanyelvét. Az anyanyelv presztízséről Dobronakon a sírkövek is vallanak. A legújabbakon is magyar feliratok vannak. Ugyanez nem mondható el a felsőszölnökiekre. Az anyanyelv oktatásának sikerességét vizsgálva a nyelvészek a következőket állapították meg. A felsőszölnöki tanulók szlovén olvasását összehasonlították a dobronaki magyar gyerekek szlovén olvasásával (ez nekik nem anyanyelvűk): a felsőszölnöki nyolcadikosok úgy olvasnak anyanyelvükön, mint a dobronaki negyedikesek a számukra idegen szlovén nyelven. Ez azt bizonyítja, hogy a muravidéki magyaroknál sikeresebb az anyanyelv oktatása. A kutatók nemcsak a jelenlegi helyzetet rögzítették és elemezték, de javaslatokat is tettek a további feladatokra. Mind a magyar, mind a szlovén nemzetiségek által lakott területen nagyobb mértékben kell támogatni a mezőgaz8:;