Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Fülöp József: Az orosz nyelvoktatás 4 évtizedes története

problémák négy évtizede változatlanul megmaradtak: „... a magyar nyelvi előtanulmányok egyenlőtlen színvonala, a helyesírási, írási és nyelvtani hiá­nyosságok. Ezek az orosz nyelv tanításának lendületesebb előrejutását káro­san befolyásolják." 19 ,,.. . oktatásunk eredményességét igen hathatósan elő­mozdítaná, ha osztályaink normális tanulószámát csökkentenők 50—55-ről 30—35-re." 19 „Az ipari és mezőgazdasági technikumokban az eredmény már gyengébb. A tanulók figyelme már szétforgácsolódik a szaktárgyak felé . . ." 20 Az igazi nehézségek azonban — az országos helyzettel megegyezően — a III. és IV. osztályokban jelentkeztek. Ez szervesen összefüggött a tantervi és tan­könyvi hiányosságokkal. Az 1950-es gimnáziumi orosz tanterv lexikai .anyaga az irodalomoktatás koncepcióját szolgálta, a III— IV. osztályos tankönyvek az irodalomtörténet oktatását valósították meg. A bennük feldolgozott anyag mennyisége a gyakorlatban elvégezhetetlennek bizonyult. 1953-ban új színfolttal gazdagodott középiskolás nyelvoktatásunk, mert a Nagy Lajos Gimnáziumban beindult az orosz tagozat. Eredményeinek leg­főbb záloga a kiváló, szakmailag jól felkészült tanári gárda volt. 21 Meg kell még emlékeznünk a szakérettségire előkészítő tanfolyamokról, melyek elsődleges célja a néphez hű értelmiség 'megteremtése volt. Ezekre elsősorban 18—'30 éves korig munkás és paraszt származású hallgatókat vettek fai a munkahelyek vagy a falu vezetőinek ajánlása alapján. Eleinte 1 év volt, majd 2 évre .emelték a tanulmányi időt. A szakérettségit tett hallgatók­nak, ha megfelelő eredményt értek el, kötelességük volt folytatni tanulmányai­kat, egyetemen, vagy főiskolán. Külön szorgalmazták, hogy a mérnöki pá­lyák mellett nagy számban jelentkezzenek a tanári pályákra, a Pedagógiai Fő­iskolára, Lenin Intézetébe. 22 1952-ben például a „bölcselet—orosz" osztályban 17 fő végzett 3,9-es osztályátlaggal, orosz nyelvből 4,l-re. Valamennyit alkalmas­nak találták a továbbtanulásra. 23 AZ 1950-OS ELLENFORRADALOM HATÁSA OROSZNYELV-OKTATÁSUNKRA 2 '* Mint az eddigiekben láttuk az objektív nehézségek ellenére is megindult a fejlődés, komoly eredmények születtek. Már rendelkezésre állt egy harced­zett tanárnemzedék, mely tagjainak többsége „tanítva tanulta" meg a nyelvet és annak oktatását. Átmeneti (megoldásiként, de a tananyagcsökkentési ren­deletek igyekeztek elvégezhetőbb tananyag/mennyiséget biztosítani. Sőt már folytak az új tantervi munkálatok is, melyeket szervesen egymásra kívántak építeni. Az új tanterv megjelenését, az orosznyelv-oktatás egyenletes fejlő­dését azonban megtörte az 1956-os ellenforradalom. Szombathelyen október 29-én megalakították a pedagógusok „forradalmi tanácsát", mely igyekezett magához ragadni a város és a megye oktatásának vezetését. Mind a városi, mind pedig a megyei oktatási osztályvezető mellé úgynevezett „instruktort" állítottak. Követelték az orosz nyelv oktatásának eltörlését, sőt akadt olyan követelésük is, hogy érvénytelenítsék a felszaba­dulás után szerzett tanári .okleveleket. Nyilvánvalóan ez az orosz szakot vég­zettek ellen is irányult. Számszerűségében jelentős veszteség érte megyénk tanerőállományát: összesen 75 nevelő távozott nyugatra, ebből 26 középiskolai tanár. Később is csupán 7 fő tért vissza. Átmenetileg állásából elbocsátottak 33 nevelőt. Az eltávozottak között természetesen orosz szakosok is valtak, akik a közhangulat hatására távoztak. Például a szentgotthárdi gimnázium igazga­tójának jelentése szerint az iskola 12 nevelője távozott Ausztriába" a község­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom