Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - Feiszt György: A költő levéltáros. Megemlékezés a 100 éve született Balogh Gyuláról

1 Sörben Besitan, korrektorként Vas Gereben Képes Újságnak v<M belső munkatársa.

7 Itt szerzett tapasztalatait kamatoztatta, amikor 1865-ben az ő irányításával elkészült a Vasmegyei naptár. Közben hírlapi dolgozatai, költemények, tárcáik, irodalmi és egyéb írásai a legkülönbözőbb pesti és vidéki lapokban jelentek meg.

8 Már mint llapszenkesztő „Költemények"

9 és „Ujabb költemények'' címen két kötetben adta ki saját verseit. Irodalmi indíttatása mutatkozott meg abban a fáradtságot nem ismerő küzdelemben, amelyet Berzsenyi Dániel megyei elismertetéséért folytatott. Egyik kezdeményezője volt a Berzsenyi centenárium megünneplésének. Tevékeny munkával vett részit az események kötetbe foglalásában, amiért külön főispáni elismerésiben részesült.

10 Balogh Gyula pályájának alakulásában meghatározó szerepe volt származásának. Bármilyen tehetséget érzett ugyanis a verseléshez és az íráshoz, mégis, nyilván családi indíttatásra 1857-ben a pesti jogi egyetemre iratkozott be és két félévet sikerrel befejezett. Sem emlékezéseiből, sem pedig irataiból nem derül ki miért nem lett ügyvéd. Tény azonban, hogy 1858 júniusától 1859 novemberéig miinlt törvényszéki díjnok vármegyei alkalmazásban állt. A pesti újságíróskodás után 1861-ben körmendi járási esküdtként, 1862—65-ig pedig vármegyei harmad, illetve másod aljegyzőként szolgált.

11 Az „1867. május 1-i tisztújító közgyűlésen hivatalos pályám megszakadt" írta visszaemlékezéseiben.

12 A kiegyzéssel beköszöntött liberálisabb közéleti légkörben hírlapalapításba fogott. Féléves előkészítő munka után, 1867. október 1-én jelent meg a Vasmegyei Lapok első száma. A gazdászati, ipari, kereskedelmi, társaséleti és szépirodalmi lap sikeresnek bizonyult. Kezdetben hetenként egyszer, keddi napon, jelent meg. A sikerhez kétségtelenül hozzájárult, hogy megyénkben ez első rendszeresen megjelenő sajtótermék, de országszerte ritkaságszámban ment a magyar nyelven megjelenő vidéki újság. A fiatal szerkesztő október 7-én mutatta be lapját a vármegye közgyűlésén. A megyei bizottság jóindulattal fogadta a lapot és felszólította a szolgahírákat, hogy azt járásaikban pártfogólag — előfizetésre ajánlandóként — mutassák be.

13 A törvényhatóság megértette a nyilvánosság jelentőségét és fontosságát ezért később hozzájárult ahhoz is, hagy a közgyűlési teremben a Vasmegyei Lapok szerkesztője tudósítási céllal helyet foglalhasson.

14 Balogh Gyula az újság hasábjain a legszélesebb teret engedte a társadalmi egyesületek rendezvényeiről készült tudósításnak. Nagy propagandát biztosított a megyei régészeti egyletnek, a szombathelyi Állandó (Színháznak. A színielőadásokról szóló rendszeres és részletes beszámolókban nyilvánvailóan nagyszarepe volt iámnak is, hogy Balogh Gábor, a neves színáigazgató Balogh Gyula testvéröccse volt.

15 Balogh Gyula a szombathelyi társadalmi élet reprezentánsai közé számított. Alapító tagja volt a szombathelyi dalárdának és tűzoltóagyesületnek. A színháztársulat választmányának sok éven át titkári posztját töltötte be és jegyzője volt a városi iskolaszéknek.

16 A Vasmegyei Lapok nemcsak népszerű hanem lanyagilag lis sikeres vállalkozásnak bizonyult, hiszen Balogh Gyula három év elteltével Soproniban is lapot alapított. A Sopron megyei Közlönyt egy éven át szerkesztőként irányítoitrba. 1871-től már heti két alkalommal, csütörtökön és vasárnap, jelentette meg a Vasmegyei Lapokat. 14