Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - Balogh Gyula: Adatok Batthyány Lajos elítéltetéséhez

vári kastélya kerttel és szükséges melléképületekkel átengedtessék, s gyerme­keinek nevelésére neki férje javaiból az őt illető kamatokon kívül, de bele­számítva azon 1000 pengőforintot, mely részére a házassági szerződésben biz­tosíttatott, évenként 9000 pengőforint utalványoztassék. Eötvös József, a királyi ügyek igazgatója 1849. április elején felterjesztést tett felsőbb helyre, s a zár alá vett javak kezelése és azok jövödelmének ho­va fordítása iránt utasításit kért, de erre nézve még júliusiban sem volt sem­mi felsőbb intézkedés, s Cziráky, az említett pozsonyi kerületi főbiztos még november végén is csak oda utasította a zárgondnokot, hogy mindazon intéz­kedéseket, melyak gazdászati tekintetben elkerülhetetlenül szükségesek, „saját bölcs belátása" szerint tegye meg. A javak tehát zár alatt tartattak, tulajdo­nosuk ellen pedig .megindították a vizsgálatot. És .amit most itt elbeszélek, az is világosan tanúsítja, «mily erőszakosan igyekeztek vádat kovácsolni, s mennyire üstöknél fogva ráncigálták elő a 'bí­rák a bizonyítékokat Batthyány ellen, hogy őt a bosszú áldozatául odadobván, lehetővé tegyék a szörnyű tettet, melynél szörnyűbbet a zsarnok önkény s égbekiáltó igazságtalanság .még nem követett el soha. A vizsgálat, mely Batthyány ellen megindíttatott, Vas megyében is gyűj­tötte az adatokat. 1849. április 16-án Burits altábornagy, a soproni kerületi katonai parancsnokság nevében a következő utasítást küldötte Rohonczy Ig­nác Vas megyei .cs. kir. kormánybiztosihoz: „A Batthyány Lajos ellen megindított vizsgálati ügyben igen nagy fontos­sággal bír annak kiderítése, vajon rendezett e ő Vas megyében népfelkelést a cs. kir. csapatok ellen, s küzdött e maga is azokkal mindaddig, mígcsak a lóról való leesés következtében a további részvételben akadályozva lévén, a magyar hadsereget elhagynia kellett? Továbbá meddig feküdt Batthyány gróf a szenvedett csonttörés után Horváth úrnál Hegyfaluban betegen? Megkeresem tehát Nagyságodat, hogy ez ügyben szoros vizsgálatot eszkö­zölvén, annak eredményét lamint lehet, velem közölje. Egyúttal szíveskedjék Nagyságod az ikervári uradalom plébánosát, König­mayert oda utasítani, hogy itt haladék nélkül jelentkezzék, s a továbbiakat itt várja be. Burits m. k. báró altábornagy" Ezen utasítás következtében Vas megyében 8 tanú lőn kihallgatva. Vogl­muth István, Horváth Anitial irépceszenJtgyörgyi birtokos orvosai, Noszlopy László, sárvári kerületi biztos és Tulok Zsigmond szolgabíró egybehangzóan vallották, hogy Batthyány Lajos gróf 1848. október 10-én Ikervárról átment Hegyfaluba, mert a vidéklbeli hangulat minden fegyverfogható egyént fel­kelésre erőszakolt, mégis Batthyány inkább a nép ingerültsége elől kívánt menekülni, s mint vendég ment Hegyfaluba. Már akkor a felkelő tábor együtt volt, s hallotta az ágyúzást, mely Sopron megyéből áthangzott. Egy félóráig Batthyány is ott időzött a táborban, s azután visszament Hegyfaluba, ö azon­ban a felkelést nem rendezte, rendeznie nem is kellett, mert az a kormánybiz­tos által volit megparancsoilva. Sőt, midőn Sopron megyéből a felkelőket indu­lásra nógatták, Batthyány volt az, ki nekik tanácsolta, hogy ne menjenek, legalább ne addig, míg csak saját megyéjük hatósága nem parancsolja. A kö­vetkező napon Batthyány fegyvertelenül a táborba indult, de lováról lesett, kezét törte, s 8 napig Horváth József cs. kár. kamarás kastélyában feküdt, azután pedig elutazott. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom