Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - Kuntár Lajos: Az első szombathelyi könyvek. 200 éve indult megyeszékhelyünkön a nyomdászat

A püspökség felállítása, elsősorban azonban Szily János alkotó ereje, pezsgésbe hozta Szombathely gazdasági és szellemi életét. Az egyházi és a világi hatalom kiteljesülő működése nélkülözhetetlenné tette a püspöki körlevelek, közgyűlési meghívók, intézkedések és különféle nyomtatványok nagy példányban történő előállítását. Jelentkezett és erősödött az igény a helyi nyomda létesítésére. A források egy része azt állítja, hogy Siess József Jánost a püspök javaslatára a vármegye hívta meg Szombathelyre, mások viszont úgy tudják, hogy a főpap közvetlenül kereste meg a soproni nyomdászt.

5 Hiteles dokumentum hiányában jelenleg a kérdést nyitva kell hagynunk, azt azonban hangsúlyozhatjuk, hogy megyeszékhelyünkön a nyomdászat Szily János indíttatására kezdődött 1787-ben. Növeli a főpap érdemét, hogy Siessék nyomdájának ő biztosított helyet, méghozzá ingyen. Az történt ugyanis, hogy II. József központosította a papnevelést és az üressé vált szemináriumokat katonai célokra rendelte felhasználni. Szombathely új szemináriumában, az itt állomásozó vértesezred, pékséget akart működtetni. Szily erélyesen hadakozott a terv megvalósítása ellen. A császári parancs kivédése érdekében lakókat helyezett az alighogy elkészült épületbe. Ezért adott helyet a Sopronból áttelepült nyomdának is. Mivel II. Józsefnél kért kihallgatása sem járt eredménnyel, hogy az épület teljes katonai 'igénybevételét elkerülje, a padlásteret önként felajánlotta, ahol aztán élelmezési raktár létesült. Szombathely első nyomdája létesítésének időpontját maga Szily igazolja a Schönvisnerhez 1787. november 14-én írt levelében. Ezt írta a régésznek a város történetét tárgyaló könyvvel kapcsolatban: „Az a szándékom, hogy a régi emlékeket Bécsben vésetem, a történetet pedig szombathelyi betűkkel adatom ki. Ugyanis Szombathely szerzett már nyomdát."

6 Schönvisner munkája végül mégsem Szombathelyen látott napvilágot. Valószínű, hogy Siessék felszerelése nem volt alkalmas a terjedelmes könyv igényes megjelentetésére. De helytálló az a feltételezés is, hogy Szily nem akarta lekötni hosszabb időre a helyi nyomdát a közel 400 oldalas Schönvisner-könyv kinyomtatására. A betűkészlet és felszerelés tekintetében a szombathelyi előállításnak nem lehetett akadálya, hiszen 1791-ben ennél nagyobb, 724 oldalas könyv is került ki a Siess nyomdából. Szombathely történetét feldolgozó könyv „Antiquittatum et históriáé Sabariensis ab origine usquae ad praesens tempus .. . Pestini Anno salutis MDCCXCI. Typis Matthiae Trattner" címen örökíti Sabaria-Szombathely valamikori nagyságát, történetének folyamatosságát. Alkalmi versek és beszédek Ahhoz nem fér kétség, hogy a nyomdászat most 200 éve, 1787-ben indult Szombathelyen. Ebből az évből azonban egyetlen termékét sem ismerjük. Az első kézbe vehető kiadvány tartalmának nem nagy az értéke, mégis becsben tartjuk, hiszen vele indult a szombathelyi könyvek hosszú sora. Címlapján ez áll: „Jósef napi öröm Réptze-Szent-Györgyön 1788 esztendőben. Szombathelyen, Nyomtattatott Sziesz Jósef János Bötüivel." Az ismeretlen szerző szövege bepillantást enged a korabeli nemesség életébe, szórakozásba, a névnapi és más, elég gyaikori, eszem-iiszomos alkalmakba. A kiadvány megőrzését és megismerését egyedül az elsődlegessége indokolja. 10