Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Slovenski koledar 1986

SLOVENKI KOLEDAR 1986 KOLEDAR ZA SLOVENSKO NARODNOST NA MADZARSKEM. DEMOKRATICNA ZVEZA JUZNIH SLOVANOV NA MADZARSKEM. — A MAGYARORSZÁGI SZLOVÉNEK KALENDÁRIUMA. MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGE. BP., 1985. 120 P. A nemzetiségi szövetségek becslése szerint ma Magyarországon mintegy 400— 450 ezer a nemzetiségi lakosok száma. Ez Magyarország lakosságának 4—4,5%a. Kis számban, viszonylag nagy területen, szórványokban helyezkednek el — Szolnok megyét kivéve — az összes megyében. A horvátok, szerbek és szlovének száma — érdekképviseleti szervük, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége szerint — 100 ezer körül mozog. Ebből a szlovének és szerbek 5—5 ezer lelket számlálnak. Az ötezernyi szlovénségből négyezer Vas megyében, Szentgotthárdon és hét környező községben él. Szintén hét vasi községben él a 4000 horvát. A magyarországi nemzetiségek törekvései mindenekelőtt nyelvük használatára és oktatására, kultúrájuk, hagyományaik ápolására, nemzetiségi megkülönböztető jegyei megőrzésére irányulnak. Ennek egyik eszköze a nemzetiségi szövetségek által évente kiadott kalendárium. A Délszláv Szövetség negyven éve adja ki évkönyvét. 1945-ben Pécsett jelent meg a Partizanski kalendar a pravoszláv egyház kiadásában^ 1946-ban két kalendárium is megjelent. A Szlávok Antifasiszta Frontjának Titkársága Pécsett megjelentette a Danicát, a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja pedig Budapesten a Narodni kalendart. 1947-ben nem jelent meg, 1948-tól pedig rendszeressé vált. 1946 és 1970 között a Narodni kalendarban megjelent néhány szlovén és szerbhorvát nyelvű írás és fénykép a Vas megyei szlovénekről, valamint egy-egy rövidebb szlovén irodalmi mű. ,,Za nase Slovence" címmel 1970-től szlovén nyelvű rovatot nyitottak a kalendáriumban, mely 1985-re 30 oldalasra bővült. 1986-ban a Vas megyei szlovének számára önálló évkönyvet adtak ki. Az 1000 példányos kiadvány a szombathelyi Sylvester János Nyomdában készült. A szlovén kalendárium az eddiginél kisebb formátumban, de nagyobb terjedelemben — 120 oldalon — jelent meg. A naptári részt 36 irodalmi szlovén nyelven és 15 helyi nyelvjárásban írt cikk követi. Az ifjúsági részben (Za mladi rod) 14 írást olvashatunk. Az írások között fényképes és grafikai illusztrációk találhatók. A naptári részben jó lett volna a szlovéniai magyarok szemléjéhez hasonlóan a magyar és a szlovén névnapokat párhuzamosan közölni. Sajnos a külön kötetben megjelent kalendárium is hű maradt ahhoz a rossz szokáshoz, hogy évekkel ezelőtt készült fényképeket közöl aktuálisként. Glanz Lászlóné bevezető írásában — Az MSZMP 13. kongresszusa után a Szlovénvidéken — reális képet fest a mai helyzetről. Az eredmények mellett szól a problémákról és feladatokról is: a munkások és a fiatalok passzív részvételéről a közéletben, a rádió-, és tv-adások vételének javításának szükségességéről, az egyes szlovén községek közötti rossz közlekedési viszonyokról stb. A szlovén községekben az egyik legfontosabb feladat a lakosság minél magasabb szintű alapellátása. A következő oldalakon megismerhetjük a Délszláv Szövetség Országos Választmányának szlovén tagjait és a kitüntetetteket. Hét írás tudósít az elmúlt év eseményeiről: a szlovén, ihorvát és szerb kórusolk első országos találkozójáról Szentgotthárdon, a választásokról, a szlovén kultúra 155