Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)
ADATTÁR - Nádasdy Lajos: A nemesdömölki iskola a 18. században
A harmadikra: Az említett iskolák miután nem alapítványokból jöttek létre, amint említettük, nincsenek különös feltételekkel, megkötésiekkel és megszorításokkal szabályozva. A negyedikre: Ha tehát ezen a helyen így nem számolhatnak semmiféle javadalommal, ebből következően jövedelmük sincsen ilymódon, sőt tőkepénzük sincsen. Ellenben csak a gyerekeik szüleinek bőkezűségéből van jövödelem és különösen az iskolafenntartási adókból van a megélhetése a ludirectomak, s a mellérendelt praeceptomak és az orgonistának. Ezen kívül az említett ludirectornak, ennek a helységnek ágostai hitvallású lakosaitól jár minden egyes iskolalátogató után, egy meszely gabona, egy kenyér, 1 garas és két iskolalátogató után egy szekér fa. Az ötödikre: Az iskoláknak van szabályzatuk, amelyet Perlaki Gábor prédikátor úr előterjesztése alapján, alább NB jelzéssel mellékelünk. Ami a professzorokat illeti, nekik elmulasztották a szabályzatot átadni, ámde a mostani ludirector névszerint József György és a melléje rendelt pr acceptor, valamint az orgonista, akinek Lányi Mihály a neve, a pontokat megtartják. Végeredményében ők gyakorlatból tudják azokat a rájuk tartozó dolgokat, amelyeket az említett NB alatt csatolt szabályzat tartalmaz. Egyébként összhangban a második ponttal, azaz, hogy nem létezvén alapítvány, következőleg nem valamiféle alapítványi javakból, hanem mint már említettük, a nevezett oktatók megélhetését csakis a negyedik pontban felsorolt létfenntartási alapokból bizosítják. Ami viszont a tanulók megélhetését illeti: a tehetősebb gyermekekről a szülők kötelességszerűen maguk gondoskodnak, a szegényeket pedig különböző egyéni patrónusok segélye és támogatása segíti tanulmányaikban. Azt, hogy minemű tanulmányi eszközök kívántatnak itt meg,' az említett NB alatti szabályzat tartalmazza, ugyancsak aszerint érvényesek a tanulók képzéséről és a rendtartásról leírtak, valamint az oktatóknak adott utasítások. Mindezekről adjuk bizonyságlevélként saját pecsétünkkel és kezünk aláírásával megerősített írásunkat. Kelt a fentebbírt helységben Nemesdömölkön, 1766. április 28-án. Boros András a nemes Vas vármegye főjegyzője L. S. Káldi György azon vármegye assessor a L. S." Ez a jegyzőkönyv nagyon értékes és fontos adatot tartalmaz Kemenesalja, közelebbről a mai Celldömölk 18. századi korszakából, a közművelődés, az iskolázás terültéről. E szerint megállapíthatjuk azt, hogy az akkori Nemesdömölkön nem csupán elemi ismereteket -nyújtó magyarnyelvű iskola működött, hanem latin nyelvű alsó fokú középiskola is, mégpedig életerős tekintélyes iskola. Pacher azt írja művében, hogy 1698 előtt nem hallunk iskoláról dömölki viszonylatban. Ez a jegyzőkönyv viszont arról beszél, hogy az I. Lipót uralkodása idején megtartott soproni országgyűlésen meghozott 82 törvénycikk között, a vallásüggyel foglalkozó 25. és 26. törvénycikkek alapján, az articuláris hellyé kijelölt Nemesdömölk jogszerűen felépítette iskoláját, s ez az iskola a vizsgálat idejéig eltelt közel egy évszázad alatt, kicsiny magból életerős fává növekedett és belőle a tudás fénye a messze környékre is kisugárzott. 5 Azt olvassuk a jegyzőkönyvben, hogy nem alapítványi iskola. Nem valamiféle kegyúr jóvoltából keletkezett tehát és nem is annak kötelességszerűen iskolára fordítandó jövödelméből él. Ez a protestáns, így a református ós evangélikus iskoláknál tényleg különösen ritka állapot volt, hiszen történelmi tény máig ható érvénnyel, hogy a két protestáns egyház iskoláit jóformán teljes egészükben az apró kis falusi gyülekezetek tartották fenn! A jegyzőkönyvből 55
