Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

KÖNYVESPOLC - Pethő Gyula: Vas megye múltjából. III. Levéltári Évkönyv

csak a szűken vett témák, de ainik sok társadalomtörténeti mozzanatát is megeleveníti — felhasználható lesz egy új monográfiához is. Igen széles körű hasznosítási lehetőségeket hordoz a következő feldolgozás — Wirth Zsuzsanna: A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a 18. sz. közepétől a polgári forradalomig. Társadalomtörténeti vonatkozásai, a kisbirtokos nemesség létezési formáinak, életmódjának, társadalomfilozófi-ájárnak feltárása és problémafelvetése okain e tárgyban nélkülözhetetlen munka. A megye történetírásához (falu, gazdaság, társadalomtörténet) ösztönző lehet, s minden bizonnyal az is lesz az e réteg társadalmi viszonyait újszerűen megközelítő, s továbbgondolásra, újabb kutatásra késztető teljesítmény. Az 1848-as forradalmait követő őszi hadihelyzet eseményeiről — Teodorovics hadtestének megyénket is erősen felkavaró átvonulásáról — több írás is olvasható; ugyanez érvényes a későbbiekben szerepet játszó Berzsenyi Lénárdra is. A reformkori Vas megyéről, eseményeiről viszont alig-alig találunk újabb feldolgozásokat. Ezt a hiányt pótolja Tilcsik György: Vas vármegye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken c. tanulmánya. Széles körű forráskutatásra építve, minden részletre kiterjedően, tudományos alapossággal dolgozta fel a témát. Bemutatja a falvak, az uradalmak, a jobbágyok életét, a megye tisztikarának működését, szerepvállalását, erőfeszítéseit a jobbágykérdés megoldását célzó országgyűlésieken. Megismerteti olvasóit az örökváltsági szerződéssel kapcsolatos — időnként taktikai mozzanatokat is tartalmazó — megyei állásfoglalásokkal, s a létrejött szerződésekkel. A jobbágykérdés, az uradalmak, s a követi rendszer további feldolgozásához nélkülözhetetlen munka. A falvak, a parasztság életével foglalkozik Vörös Antal: Az őrségi gazdálkodás az úrbérrendezéstől a XX. század elejéig c. írása. Jóllehet elsősorban Zakál György leírásából — és más munkákból — ismertnek vélhető az őrségi gazdálkodás, valójában azonban a földek nagyságának változásáról, a művelés, az állattartás helyzetéről, s a velük összefüggő gazdasági-társadalmi viszonyokról ezúttal kapunk tudományos igényű feldolgozást néhai Vörös Antaltól. Adatai, következtetései révén nemcsak az őrségi települések helyismereti kutatói, de a megye történetírói is haszonnal olvashatják, s meríthetnek belőle. Megannyi feltáratlan területre bukkanunk paradox (vagy természetes?) módon azáltal, hogy újabb — és újabb tanulmányokat olvashatunk megyénkről és városainkról. Tovább erősítette ezt a gondolatot Lasics Judit: A Bachkor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra c. dolgozata. A megye oktatástörténetéről, s többek között a szombathelyi gimnáziumról már olvashattunk publikációkat. Azonban a Bach-korszak oktatásügye — egy város esetében — meg nem volt feldolgozva. A tanulmány Szombathely oktatástörténete szempontjából hiányt pótló, hiszen számos új adalékot, gyakorlati, s tartalmi problémát mutat be, jóllehet csak egy iskola, — a r. kat. főelemi — történetét dolgozta fel. Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában. ([1833], 1867—1890.) c. tanulmánya a társadalmi viszonyok vizsgálatának egy másik útjához, a gazdasági, politikai erővonalak mögötti társadalmi életnek a részletesebb feltárásához nyújt fogódzókat. Sikerrel mutatja be, s indokolja is: az egyesületek sem létezhettek az adott gazdasági, politikai és ideológiai viszonyoktól függetlenül; s hatásuk, szerepük is figyelemre méltó volt a fejlődés előmozdításában. A művelődéskutatás bőven meríthet a tanulmányból, hiszen közel 50 egylet felsorolását 148