Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Boda János: A szocialista kereskedelem kialakulása és 40 éves fejlődése

Az örökölt falusi bolthálózat egyik képviselője vezésen túl nagyobb mérvű központi támogatásra neun számíthattak. Ez a szövetkezetek és a mozgalom fejlődését súlyosan hátráltatta. A szövetkezeti élet gazdasági megalapozásához külső pénzforrásokra lett volna szükség. Az állam az első időben nem nagyon tudott segíteni, a magántőkének eleve nem volt érdeke, így a szövetkezetek számszerűen gyarapodtak, de tartalmi munkájuk igen sokszor áthághatatlan akadályokba ütközött, miviel nem álltak rendelkezésre ennek anyagi és egyéb — elsősorban szövetkezetpolitikai, sőt jogi — feltételei. Problémák voltak a cégbejegyzésekkel, a juttatási határozatok lassan kerültek a szövetkezetekhez, lassan folyt a műszaki munka (terület meghatározás) és a telekkönyvezés. A szövetkezetek nehézen tudtak olyan helyzetbe kerülni, hogy a tulajdon jogaikat is érvényesítsék. Viták voltak a régi tulajdonosokkal, bérlőkkel. E nehézségek ellenére jelentős eredményeket értek el egyes földművesszövetkezetek pl. a csiepregi, amely 1946. májusában alakult meg, 39 újbirtokos 560 kat. holdon néhány nagybirtokról megmaradt gép hasznosításával és az újbirtokosok értejének összefogásával. Itt is táblás művelést honosítottak meg. Tagjai az év végén már azzal büszkélkedhettek, hogy számos terményből 20—30%Hkal több termést takarítottak be, mint a termelő társuláson kívüli gazdák. Az év végén pedig elégtétellel állapították meg az uradalom egykori cselédei, hogy földhöz juttatásuk és közös erőfeszítéseik eredményeként jövedelmük 16 q búza-értékkel haladta meg a régi cselédkonveneiót. Szeszgyáruk, mint a táblás művelés mellett szövetkezeti életük másik fontos tényezője, a tagok jövedelmét osztalék formájában fejenként 560 Ft-tal gyarapította. Hasonló jó eredményeket ért el Vassurányi és Felsőszelestei Fmsz is. 122