Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Csizmazia Erzsébet: Rum község 40 éves múltja

vetkezméinye lett az ingázás, ül. elvándorlás. A rumi munkaierő számára Szombatihely az első számú gyűjtőkörzet, bár a község nem tartozik a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetébe. Az áttelepülés folyamata a 60-as évek közepén tetőzött Rumban. 1965-ben 92, 1968-ban pedig 76 volt az elvándorlások száma. A jelenség az utóbbi években lelassult, de teljesein nem szűnt meg. A fiatal munkaképes korúak (15—38 évesek) egy része választja a rendszeres, napi ingázás helyett a munkahely közelében való letelepedést, itt nem utolsó szempont a bejárás költségessége sem. A fiatalok másik része a faluban marad, s családi házat épít. Az elmúlt években jelentősen megemelkedett az új házak száma. A szerkezeti változások demográfiai következményei jól nyomon követhetők a gazdasági aktivitás, ill. a foglalkozási struktúra alakulásában. A foglalkoztatottság, a gazdasági aktivitás változását számos gazdasági, társadalmi, népesedési tényező együttes hatása befolyásolta. A népesség gazdasági aktivitása az 1970-es évek közepén tetőzött. A foglalkoztatottság annyira teljessé vált, hogy jelentősebb munka erőtartalék a megye egyetlen térségé bein sem állt rendelkezésre. Fokozatosan csökkent az ifjúsági munkaerőforrás. Ugyanakkor növekedett a nyugdíjasok, ill. inaktív keresők, és jóval kevesebb lett az eltartottak száma és aránya.

38 „A településrendszer strukturális változásának hatásai leginkább a foglalkozási szerkezet megváltozásában mutathatók ki. A társadalmi munkamegosztás szükségszerű változása abban jutott kifejezésre, hogy egyrészt csökkent az anyagi termelés ágazataiban tevékenykedők aránya, másrészt ezen belül a mezőgazdaságból folytatódott az átáramlás a nem mezőgazdasági, különösen nem anyagi jellegű ágazatok területére" — írja Turáni József egyik, a településhálózat átalakulásával foglalkozó tanulmányában. Lakásviszonyok és lakásfelszereltség A fogyasztói infrastruktúrában kiemelkedő helyet foglal el a lakás. A lakások száma, menete, minősége, közműellátottsága, felszereltsége az életkörülményeknek meghatározóan fontos elemei. A család megfelelő lakáskörülményei, elégedettséglet keltenek. Elősegítik a gyermekek nevelését, a szülők önképzését, művelődését, mindezen keresztül kedvezően hatnak munkavégzésükre is. A megfelelő lakás előnyösen befolyásolja a fogyasztás szerkezetét és a család kulturált életvitelét is. Az 1941-es 'népszámlálás szerint az ország lakásállományának egyötöde nád, illetve zsúpfödeles, közel háromnegyede vályogfalazatú és alig több mint egynegyede volt villannyal ellátott.

39 Rumban összesen 258 ház állt, ebből 143 tégla, 3 kő és 112 vályogfalazatú volt. Csak 6 ház készült zsúptetővel, a többi 252 cserép, pala vagy bádog tetejű. Villanya mindössze 3 háznak (uradalom) volt, s kettőnél volt házi vízvezeték. A házak többsége egylakásos (234 ház).

40 A 324 lakásnak 90,7%-a, azaz 234 egylakásos, 4 vízvezetékkel, 5 villanynyal, 20 rádiókészülékkel, s 13 árnyékszékkel ellátott. A lakások padozata a következőképpen oszlott meg: az 546 szobából 120-ban vertföldes, 407-ben fa, s 19-ben tégla a padozat. A lakásoknak 31,7%-ában.(103) csak vertföldes szoba volt. A konyhák esetében jobb az arány. 322 konyhából csak 97-ben volt vertföldes, 212-ben cementes, 13-ban pedig deszkapadozat.

41 Az ország helyreállítását követően a. lakásépítés üteme Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kedvező méreteket öltött. 1956—78 között a 23 európai országból a 13., a szocialista országok között pedig a 3. helyet foglaltuk el.

42 Rumban is fellendült a lakásépítés. 1941—49 között a lakóházak szá117