Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)
ADATTÁR - Csizmazia Erzsébet: Rum község 40 éves múltja
lőtt és az osztályharc éleződött, ez a nemzeti bizottságok működésére is rányomta bélyegét. Előtérbe került a régi közigazgatás, részben akitivizálődtak a régi tisztviselők és a nemzeti bizottság háttérbe szorult. Rumban a közigazgatási élet a volt községbíró, Tamás Antal hazáiban (jelenlegi Rákóczi Ferenc utca 24. számú ház) indult el, mivel a községiháza tele volt a hajlék nélkül maradt emberekkel. 1945 nyarán igazoló bizottságok láttak munkához, hogy a hivatalokat megtisztítsák az oda nem való elemeiktől. Ez csak résziben sikerült. Több eredményt hozott az ún. ,,B" lista — a közigazgatási apparátus megtisztítása —, amely révén a falu megszabadult reakciós jegyzőjétől, Fülöp Antaltól.^ A f elszabadulás utáni hónapokiban sok nehézséget okozott az ellátás. Megindult a cserekereskedelem, felütötte fejét a spekuláció. 1946-ban szükségessé vált a korábbi évekhez hasonlóan a beszolgáltatási rendszer visszaállítása. Ennek egyik oka az volt, hogy a „feketézést" megszüntessék, a másik pedig az., hogy a háborúban az ország anyagilag tönkrement. A gazdák kötelesek voltak földjük és az ún. kateszteri tiszta jövedelmük után egy bizonyos összeget beszolgáltatni. A beszolgáltatás előadója 1950-ig Horváth Julianna (Molnár Antalné) volt. 2 ' 4 1950-ben létrejött a tanács, és ezzel a közigazgatás, a helyi államihatalmi szerv felépítése, rendje is a munkásosztály hatalmának, szocialista céljainak felel meg. A választások 1950. október 23-án zajlottak le. A lakosság titkos szavazással választotta meg az első 'tanácselnököt, Nagy Jánost. 25 Már ettől az évtől a rumi tanács igazgatása alá került Zsennye, majd 1966. októberétől Gutatöttős is. A tanácsnak az alakuláskor 33 tagja volt. Jelenben a tanácstagok száma Rum, Zsennye és Gutatöttős községekből 23 fő. Az intézmény ma 7 fős apparátussal dolgozik. Az első tanácselnök Nagy János volt, majd őt követték: Benkeházi János, Danka József. A tanács jelenlegi elnöke 1962 óta Ámon József. 26 Újjáépítés és fejlődés A felszabadulás után a legfontosabb feladatok egyike az újjáépítés volt. Falunkban legelőször a felrobbantott Rába hidat kellett pótolni, hogy a Rábán túli területek is megközelíthetők legyenek. A szovjet katonák az átkelés előtti éjszakán készítettek ugyan 11 db 5—700 literes fahordóból egy ideiglenes ponton hidat, de ez hosszabb időn át nem bárta volna a megterhelést. Így április első heteiben közvetlenül a hordóhíd mellett elkészült a cölöpökre vert, a víz szintjénél alig magasabb korláttal ellátott fahíd. Ekkor az előző hidat szétbontották, s a hordókat széthordták a faluban. Hamarosan újabb hidat kellett építeni, mert a másik nemcsak a közlekedés szempontjából, hanem már kisebb vízszintemelkedésnél is gondot okozott. Ez a híd a két partot szintben kötötte össze. 27 1946 februárjában sebes és mindent elsöprő jeges ár jött. Estefelé megperdült a dob a falu utcáin: „Mindenki azonnal fogjon szerszámot és siessen a Rába hídhoz, mert azt halaszthatatlanul szét kell bontani, különben elviszi az ár!" — kiáltotta a kisbíró. 28 Egy éjszaka tartott a munka, emlékezik vissza Sőre Antal —, de részt vett benne asszony, öreg, fiatal, mivel a Rába nem adott egy perc haladékot sem. A két testvér, Németh László és Antal, valamint két utasuk csónakkal akart átkelni a folyón. De a csónakot felborította a vad víz és életüket egy úszó faágnak köszönhetik, amelyen fennakadtak. Lasszóva! húzták ki őket. A testvérek megmenekültek, egyik társukat azonban menthetetle112
