Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Csizmazia Erzsébet: Rum község 40 éves múltja

CSIZMAZIA ERZSÉBET RUM KÖZSÉG 40 ÉVES MÚLTJA (DÍJNYERTES IFJÚSÁGI PÁLYAMUNKA) Az ifjúsági kategória díjnyertes dolgozata Rum község 40 évét dolgozza fel publikált összefoglalók, statisztikai közlemények, helyi szóbeli adatközlések alapján. Természeténél fogva az ifjúsági pályamunkák esetében ezek alkotják az alapvető „forrásmunkákat". Minthogy a pályamunka terjedelme lényegében egy szerzői íven belül marad, így ez esetben ném volt annak akadálya, hogy ezt teljes egészében közöljük. Csizmazia Erzsébet 1986-ban érettségizett a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. Az indíttatást szűk hazája és ez az iskola adta e kiemelkedő dolgozat megírására. RUM 1944—45-BEN 1944 őszére a szovjet csapatok már átlépték a keleti országhatárt, s megindult a fasiszta seregek visszaszorítása. A fasizmust kiszolgáló magyar nemzeti szocializmus a nyugati határszélre visszavonulva a terror minden eszközével próbálta harcra mozgósítani a fennhatósága területén élő lakosságot. A megyét menekültek tömege árasztotta el, akiket az őslakosság idegenkedve fogadott, mert tapasztalatai szerint sok volt köztük a haszonleső korrupt elem. A menekültek számán jóval felül terhelte a megyét a visszavonuló magyar és nétmet katonaság. Vas megye lakossága mintegy 85 000 fővel növekedett a rendkívüli nehéz helyzetben. E nagyméretű növekedés a falvakban jelentkezett, minthogy a bombatámadások miatt a menekülteik inkább a falvakba húzódtak (sőt odaköltözött Szombathely lakosságaink jelentős része is). Ennek megfelelően az egész megye területén kétségbeejtővé vált a lakáshelyzet és az élelmezés. A szörnyű megterhelést nem bírta a falu (a munkaierő java már

1 évek óta katonáskodott), s ez volt az oka, hogy a mének ülitek et egyre nagyobb ellenszenvvel, az átvonuló katonai alakulatokat pedig titkolt ellenségeskedéssel fogadta, elsősorban annak tisztikarát. A túlzott megterhelés következménye az lett, hogy a falu nem vitte be áruját a városi piacra, egyrészt, mert helyben is el tudta adni, másrészt pedig az átvonuló katonaság többet adott érte.

2 A megye többi községéhez hasonló helyzet alakult ki Rumiban is. Az állandó lakosság a 30-as évekhez viszonyítva alacsonyabb (már 1941-re is 1 430-ról 1 295-re csokiként), ugyanakkor a jelenlevő népesség szarna különösen a sok erdélyi menekült miatt ugrott meg. A következő adatokkal könnyen szemléltethető az elszállásolás nehézsége. Az 1941. évi adatok szerint Rumban 324 lakás volt, s ez 1944—45^re inkább csalk csökkent,, mint nőtt. Ebből 188-ban csak 1 szoba, 115-ben 2, s 21-ban volt kettőnél több szoba. Ha csak a község jelenlevő lakosságát vesszük alapul, akkor átlagosan 5 ernber élt egy lakásban. Ezt az átlagot viszont emelték a menekültek és az átvonuló alakulatok. A falu lakosságából 826 fő élt mezőgazdaságból. Közülük 170-ien gazdálkodtak 0—5 hold nagyságú birtokon, míg 207 fő 10 holdnál nagyobb területen. 99 gazdának 107