Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

KÖNYVESPOLC - Sill Ferenc: Valter Ilona: Románkori szakrális épületek Nyugat-Pannoniában

sze ma már csak írott emlékekből ismert. Imponáló szám ez annak ellenére, hogy mindössze 167 olyan emlék maradt, amely vagy eredeti állagában, vagy i'alrészleteiben, esetleg faragott kő formájában utal az egykori építmény rang­jára. Megbecsülendő eredménye a műnek a patrociniumokra (templomok titu­lusára) vonatkozó közlés. Az összegyűjtött 347 patrocinium tanulságos felisme­résekhez nyújt segítséget. Egy-egy patrocinium elterjedése ugyanis a kialakuló kultuszkapcsolatok hü tükre. Ugyanakkor segíti meghatározni a templom épí­tésének idejét, esetleg alapot ad a feltételezésre, hogy adott helyen már előbb is kultuszépület állhatott. Az építészeti kölcsönhatások főleg a nemzetiségi kolostortemplomokon (Le­beny, IMagykapornok, Tűrje, Ják) tanulmányozhatók. Értéke a szerző kutatá­sainak nemcsak a teljességre törekvő dokumentáció, hanem az említett köl­csönhatások tárgyalása is. Nyugat-Pannóniában a.francia, délnémet hatás mel­lett az alsó-ausztriai, fóleg cisztercita építészet hatott. Más oldalról viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar építőműhelyek hatása osztrák területen is nyomon követhető. A mű szemléltető térképei több hasznos szempontból mutatják be a ro­mánkori építészet emlékeit. Áttekinthetjük azokat a helységeket, ahol az épít­ményekről emlék maradt ránk. Szemléletes képet alkothatunk az alaprajzi tí­pusok szóródásáról, a toronyépítmények jellegéről. (Itt megemlítem, hogy Vé­pen is kettőstornyú templom állt a középkorban.) Külön térképen láthatjuk azokat a helységeket, ahol csak írott emlék maradt fenn és egy külön térkép szemlélteti, hogy hol milyen építőanyagot használtak. A mű szerkesztése világos, szűkszavú, adatközlő. A bevezető tanulmányt a koronázó palástról, a Képes Krónikából, jellegzetes templomokról, faragott kőemlékekröl és intézmények pecsétjeiről közölt képek teszik szemléletessé. A rövidítések között pontatlanságnak tűnik a Zala megyei Állami Levél­tár megjelölés, amely pontosan Zala megyei Levéltár. Ugyanakkor nem talál­juk a Vas megyei Levéltárat, amelynek anyagát a szerző bizonyára használta. A kismartoni (Eisenstadt-i) Roetzer kiadó gondozásában megjelent művet 1985. október 30-án mutatta be Theodor Kery tartományi elnök Kismartonban az Esterházy kastély Empire-termében. Hazai bemutatására az Országos Mű­emléki Felügyelőségen került sor. Dercsényi Dezső a Budapesti Kulturális Fó­rum résztvevőinek jelenlétében emlékezett meg róla, mint a nemzetek közötti együttműködés rangos dokumentumáról. A mű egyrészt hasznos szolgálatot tesz a Pannon terület egyháztörténeté­nek, művelődéstörténetének alaposabb megismerésében, másrészt jó bemutat­kozás azok előtt, akik érdeklődve tekintenek kulturális örökségünkre. SILL FERENC 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom