Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

IN MEMORIAM - Molnár Gábor: Gaál Dezsőné (1933—1985)

IN MEMÓRIÁM GAÁL DEZSŐNÉ 1933-1985 Tudtuk, hogy súlyos beteg, de nem hittük el, hogy a betegség le is győzheti az örökmozgó, a vitalitás megtestesítőjét: Jutkát. A sors rövid, de tartalmas életutat szánt Neki. Nehéz körülmények között nőtt fel, nagyanyja ne­velte Ostffyasszonyfán. Tehetsége, szorgalma révén példamutató, eminens diák volt az általános isko­lában, de nem tanulhatott tovább, nem volt senki, aki a kiváló képességű kislány taníttatási költsé­geit vállalhatta volna. Számára két lehetőség kí­nálkozott: a munka melletti tanulás és a mozgal­mi munka. Mint aktív DISZ-fiatal küldöttként résztvett a budapesti Világifjúsági Találkozón. Közben a Kenyéri Földművesszövetkezetnél dolgozik adminisztrátorként, majd a fővárosba kerül a Telefongyárba és a KERIPAR budapesti gyárába segéd­munkásnak, majd betanított munkásnak. Már három gyermek édesanyja, amikor elvégzi esti tagozaton a gimná­ziumot, s hazatérve Kemenesaljára Ostffyasszonyfán képesítés nélküli nevelői állást vállal. Közben jelentkezik a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népmű­velő-könyvtáros szakára, s művelődési ház vezető lesz Vönöckön. A főiskola elvégzése után a celldömölki Járási Művelődési Ház ismeretterjesztési előadó­ja, s egyúttal a celldömölki járás TIT titkára, egészen 1973-ig. Már akkor szo­ros kapcsolatba kerül a krónikaírás révén a honismereti mozgalommal. 1973. november 1-től fontos megbízatást kap, amikor a Hazafias Népfront Járási Bizottsága titkárává választja. A népfront mozgalomban még közelebb kerül a honismereti, helytörténeti kutató munkához. Fáradhatatlanul dolgozik, szervez, irányít, miközben a szakosító elvégzésével felsőfokú politikai végzett­séget szerez. Részt vesz a városi könyvtárban működő helytörténeti csoport munkájában. Az 1980-as tanácsválasztások előkészítésében oroszlánrészt vállal, szervezi, lebonyolítja a jelölőgyűléseket. Lakókörzetében, az Ifjúság téren tanácstaggá választják, majd a tanács elnökhelyettesévé. Ezt a megbízatását is nagy igyeke­zettel, szorgalommal végzi. Közben cikkei, írásai jelennek meg a Vasi Szemlé­ben, s más folyóiratokban. A címerelőkészítő ideiglenes bizottság vezetőjeként nevéhez fűződik a város címerének megalkotása, s ő indította el Celldömölk vá­ros monográfiájának előkészítő munkálatait. Mindemellett családjához, külö­nösen unokáihoz végtelenül ragaszkodó feleség, édesanya, nagymama maradt. Végtelenül szerette a költészetet, s beszédeiben, hozzászólásaiban gyakran idézte a- költőket. Életében még nem tudtuk, hogy mennyire ráillenek a Bőczén 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom