Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ADATTÁR - Székely László: A gasztonyi iskola története

beoktató, dirigáló szerepét. A gyermekeket és szülőket arra ösztönözte, hogy lakásból, padlásról szedjenek össze olyan régiségeket, amelyek a falu múltjáról, néprajzáról regélhetnek. Egész kis falumúzeum gyűlt egybe kacatoknak vélt érdekességekből. Piller összegyűjtötte a falu mondáit, hagyományait, olykor talán maga is költött ilyet abban a reményben, hogy idővel népmonda lesz belőle. A falu történetére, életére vonatkozó értékes följegyzéseit híven őrzi a szombathelyi múzeum régiségi osztálya. Pillérnek jó szeme volt mindannak meglátására, ami a falunak kellene, és volt tettereje mindannak megvalósítására is. A 30-as években szinte divatba jött, hogy a budapestiek a Rábatájra jöttek nyaralni. Piller egyszerre benne volt a szervezésben. A Lám patak mellett a Sass malom táján néhány kabint állított fel, strandot létesített, árnyékot adó fákat ültetett, még csónakázási lehetőségről is gondoskodott. Budapesti prospektus, nyomtatvány hirdette meg, nogy a vendéglőben (Piller apja volt a vendéglős) napi három étkezés — úgy, ahogy írom — 2 pengő 40 fillérbe került. Azt is észrevette Piller, hogy a gasztonyi asszonyok kissé elmaradtak a kézimunkázásban (tanítónője odáig sohasem volt az iskolának). Piller ilyen kézimunka-tanfolyam megkezdésére megkérte menyasszonyát, aki aztán 40—45 asszonyt, leányt oktatott ki ezekre a hasznos ismeretekre. A főtanítóknak listája teljes és rövid: Nagy Péter, Horváth Imre, Id. és Jfj. Németh Pál töltik ki a kb. másfél évszázadot. A másodtanítóké (sohasem mondták őket segédtanítóknak) talán szintén teljes. Rosner Józsefről már írtunk, öcsi Horváth Lászlóról is, aki 1868—7-ig diploma nélkül működött apja mellett. 1906—9 Szakáll Imre volt másodtanító (a vasszentmihályi plébános öccse), Kiss István, Németh Ferenc, Kovács József voltak Piller elődei, ö leírja, hogy egyszer az orgona szétszedése közben a pedálok között talált egy régi irkát, nagyalakút, amelyben szünös (-színes) misére való énekek voltak, s rajta a kántor neve: Kovács István, Rábakovácsi, 1848. Talán onnan jött ide a füzet szerkesztője. — Emlegettek egy kicsiny, öreg, fekete emberkét is, aki sokszor már nem bírt a pad alatt és pad fölött mászkáló, fegyelmezetlen gyerekkel s ilyenkor kikiáltott az ablakon: „Gyere be, te ördög, vidd el ezeket a rossz gyerekeket!" Piller agilitásának szép bizonysága volt az erdei Mária-oltár is, amelyet az erdő legszebb helyén, hatalmas, árnyat adó gyertyánfák alatt társadalmi munkával állíttatott fel. Még kis szökőkutat is tudott odavarázsolni, és padokat, mert vasárnap délutánokon szívesen zarándokoltak ki oda az asszonyok. Már-már búcsújáró hely lett volna a valóban romantikus erdei tájból, ha idők folyamán nem került volna drótsövény mögé az egész gasztonyi erdőség. Piíler Dezsőt 17 évi működése után 1947. december 31-én Zamárdiban választották meg tanítónak. A 17 évet egyévi katonáskodás szakította meg, ezalatt Major Ida helyettesítette. Ö volt az egyetlen tanítónő a gasztonyi róm. kat. iskolában. Piller helyébe három pályázó közül Kőhalmi Ferencet választotta meg az iskolaszék. Ö Rempehollóson született 1929. március 1-én és a kőszegi tanítóképzőben nyert tanítói oklevelet 1947-ben. Ó volt az utolsó, akit az iskola államosífása előtt még a róm. kat. iskolaszék választott meg. A nyolc osztályt akkor csak két tanító tanította: ifj. Németh Pál és Kőhalmi Ferenc. Talán fölösleges is megjegyezni, hogy amint országszerte volt, úgy itt is jártak három éven át ismétlő iskolába, akik a nyolc — korábban hat osztályt elvégezték. Akik polgári iskolába jártak, vagy gimnáziumba kerültek, mente53