Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ADATTÁR - Dömötör Sándor: Adatgyűjtés Hegyhátszentpéteren

robogott rajta, amint sietett. Nem gondolt arra, hogy új ruhában van, megijedt a kemény ruha suhogásától és futni kezdett. Minél jobban szaladt, annál jobban suhogott a ruha. Meg-megállt, hallgatózott, de nem*hallott semmit. Kiabált, de nem válaszolt senki. Ha megindult, fülébe szúrt a rejtelmes suhogás. Futott mint az eszétvesztett a lánya háza felé. A fonyott pajtánál volt egy hácskó (-átjáró a kerítésen, fel kell rá lépni, mert olyan magas, hogy kisebb állatok ne tudjanak átmenni rajta). Amikor fellépett, a gatyaszár megakadt a hácskó karójában. Az ember átesett a hácskón és a kimerültségtől, az izgalmaktól rögtön meghalt. XVI. Lakics József olyan vagányember volt, hogy ha bement a kocsmába, a cigány nem mert muzsikálni, míg meg nem engedte neki. Huszároknál szolgált, kemény gyerek volt mindig. Egyszer idő előtt született egy kis gyereke. Maga ácsolt egy kis koporsót, amibe beletette és el akarta ásni a temető árkába. Hajnalban el is vitte szerencsésen és el is takarta. Amikor hazafelé indult, egy rossz koszorú kerete beleakadt a lábába. Azt hitte, hogy valaki megfogta a lábát és ész nélkül futni kezdett hazafelé. Az utcaajtóban esett le a lábáról az a drót, ami fogva tartotta őt, amikor az utcaajtót bevágta. Elállt a szava, hiába kérdezték, csak makogott. Nem tudta megmondani, mi baja történt. Napok múlva tért vissza a beszélőképessége. Akkor mondta el, hogyan járt! XVII. Egy vaspöri embernek hegye volt Mihálfán. Egyszer ment hazafelé, hát úgy a földhöz verték az ördögök, hogy csuda. A Majer Naca második ura volt. Mikor Körmendre ment a vásárba, nem boldogult az ördögökkel másként, mint egy gyufáskatulyába tette őket és beledobta a Rábába. Amikor hazaért, az ördögök már a kemence hátán muzsikáltak. Nem tudott nekik munkát adni, megint a földhöz verték. Mikor föléledt, Egerszegről hazahozatta velük a házhoz való deszkát, Hosszúföldön ganyét teríttetett velük. Összekeverte a hamut homokkal, azt is gyorsan kiválogatták. Józsi bátyja azt tanácsolta neki, hogy rostával meríttesse ki velük a kutat. Ezt nem tudták megtenni, megdühödtek és otthagyták. XVIII. Egy másik ember egy üvegben tartotta az ördögöket. Lucától éjféli miséig széket csinált, arra állt a templomban úrfelmutatásnál és meglátta, hogy ki a boszorkány a faluban. Attól kezdve lettek neki ördögei. — Mari, hallod hogyan muzsikálnak? — mondta a feleségének, de az asszony nem hallott semmit. — Mari, megint tipornak engem az ördögök. Kergesd el őket, hadd nyugodjak! •— panaszkodott máskor az ember de az asszony nem látott semmit. Nem hagyták őt békében az ördögök, nem tudott másként szabadulni tőlük: felakasztotta magát. SZÓLÁSOK, TÁJSZÓK — Az este is kezdett az eső vagdalózni! (-hirtelen nagy cseppekben lezuhanni). — Fingott, csak úgy rastogott! (-recsegett, ropogott) — Majd megrepednek, olyan kövérek, mégsem dolgoznak! — Esztendőben egyszer jövök, akkor sem ád! Kurucszobor néven emlegetik a győrvári kuruc-emlékművet. Bincsókos: sebes, forradásos (pl. kéz, láb). Lekukorodik: szükségét végzi. — Hömbölgött hegy ettek a füst a konyhában! (-gomolygott fölöttük . ..) Kezeszára: az alsó karja. Vinyározik: tombol, mulat, kiabálva énekel, hangosan pajzánkodik. Cikáküzik: szipákol, nehezen nyel, fulladozik. (1957. május 11—13.) 45