Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

VASI HONISMERETI KISLEXIKON I. - Bevezetés

Szinetár Miklós ált. isk. tanár (Pécs, 1931). Pécsett végezte a Tanárképző Főiskolát. 1955—63 között általános iskolai igazgató Körmenden. 1967-től a járási, majd a HNF városi környezet- és természetvédelmi munkabizottság vezetője. A növénytan és állattan iránt érdeklődik 1952-től végez biológiai kutatást, gyűjtést, preparálást, elsősorban Bajánsenye és Körmend környékéről. A körmendi Rába Helytörténeti Múzeum állattani anyagának egy része az ő gyűjteményéből származik. Munkája: (Horváth Ernővel): Ujabb előfordulási adatok Vas megye flórájáról. = VSz 1965. 1. sz. 101—104. p. — Kéziratai: A körmendi járás élővilága. 1973. 96 lev. — Körmend környékének élővilága. 1972. 96 lev. 2 térk. Szlávik Andor lelkész (Budapest, 1921). Az esztergomi Szent Antal Reálgimnáziumban tett érettségi után a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián végzett. 1961-től Jakon, majd Felsőmarácon szolgálja híveit. Érdeklődési területe a népi imádságok, mondások, hagyományok, vélemények gyűjtése. Fettich Nándor szellemi öröksége alapján foglalkozik a népi jelképek — szimbólumrendszerek — gyűjtésével, értelmezésével, kutatja e jelképek földrajzi összefüggéseit, bibliai vonatkozásait. Munkája: Szlávik Andor adatainak felhasználásával és közreműködésével: Fettich Nándor: Vallásos jellegű varázsszövegek a magyar néphitben. = Eth 1971. 1. sz. 44—69. p. — Kéziratai: Kézai Simon és Anonymus krónikája egyes helyeinek értelmezése, Attila, Álmos, Árpád sírja, Imre herceg halála. — Boszorkányok valódi mivolta, működésük máig. — Halottlátás valódi mivolta. — Gyógyítás, rontás, mérgezés, szuggeszcio. — Kőkori népek nyelve a Kárpát-medencében. — Folyamnevek, helynevek, dűlőnevek értelmezése. — Székelyek eredeti lakhelye. Rovásírás a jaki templomon és a népi szimbolikában. Szombath Ferenc (Csurgó, 1920 — Sárvár, 1980). A Sárvári Volán menetirányítója volt. Mint tárgyi gyűjtő kezdte honismereti és helytörténeti tevékenységét. Kitüntetésgyűjteményét a helyi múzeum vásárolta meg. Élete fő művének a II. világháborús sárvári lengyel tábor történetének kutatását, megírását tartotta. A hálás lengyel állam e munkájáért a lengyel tiszti érdemérem arany fokozatával tüntette ki. Foglalkozott az itteni jugoszláv tábor történetének kutatásával- s a sárvári közlekedés fejlődésével. Munkái: Adatok a sárvári lengyel gyűjtőtábor történetéből. = VSz 1971. 1. sz. 119—131. p. — EmHH Sárvár, 1973. 2. sz. 74—76. p. — Emlékezzünk 172 lékezés egy évfordulóra. =