Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

MŰHELY - Kuntár Lajos: A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ szerepe és feladata a honismereti mozgalomban. Beszélgetés Zsámboki Árpáddal

A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban 1980 óta kiteljesedhettek azok a formák, melyek a honismereti mozgalom megyei irányításának koordinációs rendjéből és a sajátos initézményi, szervezeti munkamegosztásból következnek. Munkánkhoz jelentős eszmei támogatást adott — ugyanakkor megyénk honis­mereti tevékenységének elismerését is jelentette — a III. Országos Honismereti Konferencia, melynek intézményünk adott otthont. Kezdeményezéseink nyo­mán a honismereti mozgalom szervesen beépült munkánk egészébe, szinte alig van olyan közművelődési tevékenységünk, mely a mozgalom eszmei céljaival ne érintkezne. A sokrétű feladatvállalásból szeretnénk megismertetni olvasóinkkal a leg­fontosabbakat. Kérem, adjon átfogó keresztmetszetet, vázolja fel egyedi és közösségi célzatú kezdeményezéseiket! Az intézmény megyei szakmai-módszertani funkciójából adódóan egyik legfontosabb feladatnak a honismereti szakkörvezetők, társadalmi aktívák fo­lyamatos képzését és továbbképzését tekintjük, s ehhez szorosan kopcsolódik kiadványozási munkánk is. Évente megrendezzük a megyei honismereti tanfo­lyamot, elismert és változatos tartalommal Velemben. A képzésen szakmai út­ravalókat adunk, kutatási, gyűjtési témákat ajánlunk, megismertetjük a részt­vevőkkel a tudományos igényű feldolgozás módszereit, jól működő szakköreink munkáját. Jelentős figyelmet fordítottunk a gyermekkorosztályra, a közkedvelt ifjúsági honismereti vándortáborok mellett igen intenziven foglalkozunk a nyári közművelődési szaktáborokban honismereti, helytörténeti értékeinkkel, népművészetünkkel, természeti környezetünkkel. Kisebb megtorpanásokkal 1974 óta vagyunk felelős gazdái a „Vasi Honis­mereti Közlemények' 1 módszertani kiadványnak, mely megfelelően reprezen­tálja megyénk honismereti mozgalmát, klubjaink közül igen jelentős feladato­kat vállal a História klubunk, a Tájak-Korok-Múzeumok klubunk. Különösen az előbbi vált igényes, magas szintű programjával a helytörténeti-honismereti kutatók körében népszerűvé, hasznossá, a helyes történelmi szemlélet egyik formálójává. Intézményünk egyik legfontosabb feladatának tekintette a nép­művészet sokoldalú fejlesztését, melyben kiemelt példává emelkedett a Velemi Népművészeti Műhely. A megye amatőr népművészeinek bevonásával, aktív közreműködésével létrejött egy olyan közösségi műhely, mely népi, nemzeti ér­tékeink, hagyományaink ápolására, továbbfejlesztésére személyes és közösségi példát mutatott. A cselekvő hazaszeretetnek kevés hasonló megnyilvánulását ismerem a közművelődés területén, s személyes örömöm is, hogy ennek a tár­sadalmi kezdeményezésnek mindvégig egyik ösztönzője, felelőse lehettem. Te­vékenysége egyre jobban kamatozik megyénk népművészeti mozgalmában, köz­művelődésében. Mindvégig fontos feladatunknak tekintettük, hogy a jelenkori történelmünk hétköznapjai a filmszalagon is megörökítést nyerjenek. Savaria Filmstúdiónk 20 év alatt több mint 100 dokumentációs és hír adófilmet készí­tett megyénk életéről, kiemelten foglalkozott új városainkkal, kisközségeink­kel, iparunkkal, mezőgazdaságunkkal, kulturális életünkkel, új szocialista ér­tékeinkkel. Élő történelem ez — képekben —, sok ezer látogatóban tudatosítja mai értékeinket, törekvéseinket. Kiemelkedő alkotásuk volt megyénk 40 éves fejlődését reprezentáló filmjük és fotókiállításuk is. Megyénk értékeit bemu­tató diasorozatokat, televíziós anyagokat folyamatosan hozzáférhetővé tettük, a családi vasárnapok és iskolanapi rendezvényeink fontos kiegészítő program­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom