Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - MŰHELY - LAKY REZSŐ: HONISMERETI MUNKÁNKRÓL

LAKY REZSŐ HONISMERETI MUNKÁNKRÓL Hazánkban és megyénkben is jelentősen megerősödött a honismereti mozgalom az utóbbi években, noha szervezetten és irányítottan mindössze 23 éves múltra tekinthet vissza. Korábban, az 1934-ben meginduló Vasi Szemle számaiban, dr. Pável Ágoston a „Tulipántos láda" c. rovatában felhívást intézett a falusi néptanítókhoz, és egyéb néprajzi kutatással foglalkozó értelmiségiekhez, hogy próbálják összegyűjteni az év jeles napjaihoz fűződő falusi népszokásokat. A felhívás termékeny visszhangra talált. Az ismeretlenség homályából egymás után tűntek fel: Makkos Lajos igazgató Jánosháza, (Regölés Karakón és Kissomlyón) Németh Jenő igazgató Bucsu, (Bucsui lakodalmi kurjantások, - Bucsui regősének) Csaba József tisztviselő Nagycsákány, (Népies növények Nagycsákányról, - Felsőőri forgácsok,- Körmendvidéki betlehemes játék, Purulás,)- Molnár Lajos—Csaba József— Pável Ágoston dr.: (Népies állat- és növénynevek Vas megyéből) Musits Jenő igazgató Rábagyarmatról (Népies növények Rábagyarmatról, —Babonák Rábagyarmaton, - Rábagyarmati szótár több folytatásban,- Személynevek elnevezése Rábagyarmaton stb.) Nagy Ernő tanító: (Rábagyarmati kiolvasó versek) Kallós Zsigmond dr.—Tőke Jenő: (Hegyhátszentpéteri regősének) Sz. Babos Lajos körjegyző Sárvár (Két régi ház Csehiben), Váth János: (Betlehemes töredék) Szalay László: (Néprajzi gyűjtemény Náraiban) Theil András Csénye: (Népi játékok, játékversek Vas megyéből). Örvendetes, hogy a gyűjtési láz átcsapott: Zala, Veszprém és Somogy megyére is. Nemcsak a Tulipántos láda c. rovat, de az „Asztag", „Rög és lélek" c. fejezet is egyre gyarapodott értékes gyűjtésekkel: Pl.: Bödei János tanító: (Népies növény- és állatnevek Göcsejből,- Madárfogók Göcsejből). Pereszlényi Mária: (Gyermeknevelési szokások és babonák Veszprém és Zala megyékből). Krausz Miklós: (Somogyi tájszók) Szilády Zoltán: (Göcseji apróságok). 1940-től 1943-ig a Dunántúli Szemle néven megjelenő sorozat „Kaláka" c. rovata már a középiskolás tanulókból toborzott gyűjtők munkáinak is helyet biztosít az új rovatban. Pl.: Farsangi köszöntő Kajdon és Óladon: Horváth István gimnáziumi tanuló Szombathely stb. Ha az egyes felhívásokra csak spontán módon születtek az egyéni reagálások, mégis el kell fogadnunk, hogy ez már a honismereti munkának igen értékes elindítója volt! Megyénkben a szervezett honismereti káderképzés 1960 és 1963 között indult meg Velemben, a Vas megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya szervezésében, a budapesti Népművelési Intézet szakmai irányításával. Ebben az időszakban a velemi honismereti tanfolyamos hallgatók: n é p r a j z , műemlékvédelem, régészet és gyűjteménykezelői területről kaptak alapozó ismereteket. Nagyon sikeresnek mondható az akkori indítás, mert a ma is élők nagy része jelenleg is hűséges megszállottja, harcosa a honismereti mozgalomnak. A lelkes kutatók és gyűjtők által létrehozott helytörténeti gyűjtemények hon- és népismertető funkciója egyben szolgálja az idegenforgalmi célokat is. Nem hagyható említésen kívül a jelenleg még magángyűjteményeknek tekinthető megmentett néprajzi anyag sem, amelyek előbb-utóbb valamely nyilvános gyűjteménybe vagy a Vasi Múzeumfaluba kerülnek. Ezeknek a száma is eléri a 22-t. Ugyancsak nagy értéknek kell elkönyvelnünk a Savaria Múzeum évről-évre meghirdetett 13