Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - DOMINKOVITS PÉTER: A BERTALANFFY-NYOMDA BETŰKÉSZLETE 1848-BAN (forrásközlés)

DOMINKOVITS PÉTER A BERTALANFFY-NYOMDA BETŰKÉSZLETE 1848-BAN (forrásközlés) A Corpus-Juris-t megújító áprilisi törvényekben a Batthyány-kormány a sajtóviszonyok reformját is rögzítette. Az előzetes cenzúra eltörlésével a gondolatok szabad közlésének, terjesztésének adott lehetőséget. A napilapok megjelenését 10 ezer forintos biztosíték letételéhez kötötte. Szemere Bertalan belügyminiszter leirata 1848. április 28-án érkezett Szombathelyre, melyben a sajtótörvényre vonatkozó 42. prf-t ismertet. Ezek az időszaki lapok kiadását, a nyomdák fenntartását és működését, könyvárusok tevékenységét szabályozzák, melyek végrehajtásáért, illetve vizsgálatáért az alispán a felelős. A szabad sajtó szükségességét hangsúlyozva Szemere a nyomdák ellenőrzése, s kapacitásuk felbecsülése végett azok számának, helyének bejelentését, „és azt, ... mely betűfajtából vagy más ékítményből súly szerint mennyit bír." adja be. A rövid úton való bezárattatást helyezi kilátásba az 1840. XVI. tvcz. I.2. fejezetének be nem tartásáért, a Budapesten 4.000, vidéken 2.000 Ft biztosíték letételének bármilyen elmulasztása esetén („mely 5%-kal kamatozandó a letevő részére"), vagy a „nyilatkozat" be nem adása esetén.(1) A megye első alispánja 1848. május 21-én a maga kísérőlevelével küldte fel a belügyminiszternek Bertalanffy Imre szombathelyi nyomdász és nyomdatulajdonos beadványát. A kísérőiratban közölve: hogy az áprilisi leiratnak eleget tett s a megyében az adott időben „időszaki lap nem szerkesztetett" és eddig „ki nem adattatott".(2) A forrás közlése előtt szükségesnek tartom a szombathelyi nyomdászat rövid összefoglalását, melyet Bertalanffy Imre 1848. évbeni működésével zárok le. Vasvármegyének az 1652-es Wechelius-féle kőszegi nyomda után 1787 áprilisában Szombathelyen lett újra nyomdája, melynek létrehozásában a város szellemi életét felpezsdítő Szily Jánosnak nagy szerepe volt. Siess József soproni mester Antal József nevű fia a soproni anya intézettől hozott kéziszedésű kisnyomdáján 1792-ig elsősorban a püspökség igényeinek tett eleget, s ez évtől dolgozott a vármegyének is. Irodalmi művek nyomtatását csak a hivatalos kiadványok elkészítése után vállalta. Ezek közül is a leghíresebb, a Kultsár István által sajtó alá rendezett Mikes Kelemen törökországi levelei (1794.), vagy a „Magyar szó játék ..." (1799.) Siess halála után egyik alkalmazottja, Perger Ferenc veszi át és üzemelteti a nyomdát (1806-1840.), mely zömében még mindig a püspöki, vármegyei megrendeléseknek tesz eleget, mint utódja, Reichard Károly kőszegi nyomdász, ki Károly és Adolf fiával dolgozott a városban. Nyomdatermékeik többsége — Kuntár szerint — már magyar nyelvű. (3) A tulajdonosok végleges Kőszegre költözése után a nyomdát Bertalanffy Imre nyomdászmester veszi át 1846. májusában, aki a soproni Siess majd Kultsár-féle nyomda vezető személyisége volt. „Műhelye a Kiskar utca 7. (akkori megjelöléssel 186.) számú ház." (4) 1848-ig 41