Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)
1. szám - MŰHELY - BARISKA ISTVÁN: BEMUTATJUK DR. HERÉNYI ISTVÁNT (1918—)
BARISKA ISTVÁN BEMUTATJUK DR. HERÉNYI ISTVÁNT (1918—) Rendkívül színes egyéniség. S mert való- ^ ban egyéniség, bizonyos értelemben könnyű helyzetben vannak azok, akik beszélni vagy írni kívánnak róla. Annyi bizonyos, hogy ez a különösen népszerű, fáradhatatlan s korát meghazudtolóan fiatalos jogászember Vas megye középkori történetének ez idő tájt legjobb ismerője. Kiadott és kiadatlan kéziratai több ezer oldalra rúgnak, intézetek egész sora él belőle, az általa összegyűjtött, majd tőle megvásárolt kötetnyi kéziratokból, miként a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, a Vas megyei Levéltár, a kőszegi Jurisich Miklós Múzeum, melyek adattárai legértékesebb darabjai közé tartozik az ún. Herényi-anyag, stílusosan azt mondhatnánk: az acta Herényiensis. Gyanúnk szerint bármikor felcserélte volna a jogot a história tudományával, amelyhez olyannyira vonzotta mindvégig érdeklődése és ősi családtudata. Budapesten és Velemben él. 1978 óta, amióta mint ismert ügyvéd nyugalomba vonult — ha ugyan az ő esetében egyáltalán helytálló a passzivitást sugalló kifejezés —, nos azóta az esztendő nagy részét Velemben tölti. A velemi Pákó partján ütötte fel jó tíz esztendővel ezelőtt az ő „nyári szállását" s csak a téli hónapokra vonul vissza a Duna pesti oldalára családjához, a Wesselényi utcába. Ugy tesz, mint honfoglalás kori nemzetségfőink. Van valami szimbolikus ebben szállástváltó életmódjában, hiszen egyik kitüntetett kutatási területe a nyugat-magyarországi nyári szálláshelyre vonuló Bulcsú nemzetségének története. Ezekről a kérdésekről értekezett a Századok lapjain is jó tíz esztendővel ezelőtt. Noha Cegléden született, Győrszemerén gyerekeskedett, felsőbb iskoláit Rákospalotán és Budapesten végezte, választott hazája Nyugat-Magyarország lett, ahová számtalan rokoni szál és családtörténeti adalék is köti. Büszkén szokta emlegetni, hogy egyik őse Nádasdy Tamás lékai szervitora volt. Nyilván az sem véletlen, hogy öt gyermeke közül a négy fiú az István, Bulcsú, Levente és Géza névre hallgat, míg Katalin leánya a családot mindenkoron összetartó, örökké mosolygó kulturstatisztikus édesanya, az utolérhetetlen háziasszony, Katalin nevét örökölte. Miként egyéniségét, úgy módszerét is a sokszínűség jellemzi. Herényi Istvánt különösen rabul ejtette a genealógia és a településtörténet. A középkori Vasvármegye birtok-, család- és településtörténetében aligha van versenytársa. De tévednénk, ha az ő esetében és személyében a tárgyalt problémák egyoldalú kifejtőjét keresnénk. A diplomatika mellett egyként alkalmazza a régészet, az antropológia, a nyelvészet és a néprajz módszereit is, s alighanem 5