Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - VASI ESEMÉNYEK, ÉVFORDULÓK - Kovács Jenő: 100 éve született Fábián Gyula

100 ÉVE SZÜLETETT FÁBIÁN GYULA Termékeny életéből 46 évet töltött Vas megyében. Mint középiskolai rajztanár oktatta a sárvárd, majd a szombathelyi diákokat. De ebbeli tevékenysége mellett, mint sokoldalú kultúrmunlkáis is gazdag termést hagyott maga -után. 1884. IV. 12-én született Losoncon, ahol édesapja elismert tervezőépítőmester volt. Az ottani főgimnáziumban érettségizett és utána a Képziőművészeti Főiskolára iratkozott be. De ékkor már járatos volt a népművészetiben. Diáikkarában néprajzi gyűjtéseiket végzett „Palócföldön". Gyűjtése eredményeit a „Néprajzi Értesítő"-ben tette közzé. i(l.) 1908—1915 között a Sárvári Polgári Fiúiskolában tanította a szabadkéziés mértaini rajzot, a szépírást és rendkívülii tárgyként a zenét. De hegedűvel a kezében maga is beült diákjai közé a zenekarba. 1913-ban három Ibónapot a Nemzeti Múzeumban dolgozott és itt kötött igaz .barátságot Györffy Istvánnal, aki később több regényét illusztrálta. (2.) 1911-ben feleségül vette az erdélyi származású Biczó család leányát Ilonát, akivel a főiskolán ismerkedett meg. Biczó Ilona csalk 1913-ban kapott kinevezést, mint helyettes tanár a sárvári polgáriban. Biczó Ilona unokája volt B>enedak Eleknek. így érthető, hogy férje első regénye — Szilasy Bálint szép históriája — az „Apó" által szerkesztett „Cimbora" című hetilapban, Erdélyben jelent meg, először 1926-iban. 1913-ban az Országos Iparművészeti Iskoláiban egy hónapon át a kerámiát tanulmányozta, Sárváron pedig megismerkedett Sohleimer József faze^ kassal, akinek a műhelyélben megtanulta a korongozást és maga is készített kerámia tárgyiakat, amelyekből Gyula fia ma is őriz néhányat gödöllői lakásában. (4.) Később a jáiki gerencsérekkel ismerkedett meg és róluk írt hoszszahb tanulmánya a „Vasi Szemlé"-iben jelent meg. (5.) A „Néprajzi Értesítő"ben megjelent „A mézeskalácsos" című tanulmányát a sárvári polgári isikola 1912/13. évi értesítőjében is közzétette. 1915 szeptemberében a Szombathelyi Főreáliskólához (később: Faludi Ferenc gimnázium) helyezték át. Felesége pedig iaz itteni leánygimnáziumban kapott állást 1917-ben. A főreálban is folytatta sokoldalú tevékenységét. Mindjárt az első tanévében: „A szépség fejlesztése a háború alatt" címen hosszabb tanulmány jelent meg tőle az iskola Értesítőjében: „Hogy mi a szépség, azt csalk sejti a lelkünk, de hogy mi a háború, azt iminden gyermek tudja, szenved miatta... Az egész háború réimísztő és undok. Ha belőle szép műalkotás keletkezik olyan az, mint posvány fölött a vízililiom." (6.) 90