Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - HÍREK - Sátori Vilmosné: Honismereti akadémia Szarvason

ségi szintje megfelel a társadalom általános fejlettségi szintjének, de a korszerűsítés fontos, napi feladat, már csak a gyenge láncszemek kiküszöbölése miatt is. A korszerűsítést legfontosabb az önkormányzat tekintetében, az irányítási szisztéma átrendezésében és a kisvárosi szakigazgatási struktúra átalakítása területén elvégezni. Az előadó összefoglalójában leszögezte, hogy a mai magyar közigazgatás már nem a klasszikus zord közigazgatás, de még nem igazi demokratikus partner. Az akadémia következő előadója Beké Pál volt, a Népművelési Intézet osztályvezetője, aki a helyi nyilvánosság eszközeinek és formáinak kulturális segítéséről, a falu- és közösségfejlesztés lehetőségeiről beszélt. Dr. Sándor István, a Baranya megyei Levéltár igazgatóhelyettese a krónikaírás és a közigazgatás-történetírás kérdéseit elemezte; dr. Győrffy Sándor, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum tudományos főmunkatársa a közigazgatástörténet kutatásának honismereti, helytörténeti forrásanyagait ismertette; dr. Katona Imre egyetemi tanár pedig a politikai dalkultúra történetéről beszélt. Július 11-én egész napos kiránduláson vettek részt a hallgatók. Békéscsaba, Szabadkígyós, Gyula fogadták szeretettel a 150 fős társaságot. A szóbeli tájékoztatás mellett a gyakorlati életben is ismerkedhettünk Békés megye honismereti tevékenységével, és az elért eredményekkel. Az akadémia fő gondolatához kapcsolódott dr. Hanák Péter történész, egyetemi tanár nagysikerű előadása „Politikai kultúra Magyarországon" címmel. Előadását fogalommeghatározással kezdte: „Politikai kultúra alatt értjük: 1. a politikai élet nyilvánosságát, azt, hogy az ország politikai, társadalmi rendszerén belül adva legyen a nyilvánosság szabadsága. Ennek feltétele a tolerancia, a vélemények eltűrése, a sajtónyilvánosság; 2. a részvétel rendszerén belül a közvetlen és közvetett részvétel nyilvánossága; 3. a csoportérdekek kifejezésének lehetősége és módja. Egy társadalom politikai kultúrájának alaptétele, hogy hogyan oldja meg a csoportérdekek konfliktusait." A fogalommeghatározás után az előadó a reformkortól napjainkig elemezte a magyar politikai kultúra leglényegesebb jellemzőit. Az akadémia csütörtök délutáni programjában ismét kirándulás szerepelt, ezúttal Orosháza, Gyopáros, Mezőhegyes volt a cél. Ágoston László, az MTI vezérigazgató helyettese „Tájékoztatás és honismeret" címmel a sajtó szerepét ismertette a honismereti mozgalom irányításában az akadémia utolsó munkanapján. Felhívta a figyelmet azokra a témákra, melyek a sajtó nyilvánosságával a történelmi közgondolkodás erősítését is szolgálhatnák. Véleménye szerint kevés a köztörténeti, szakmatörténeti és politikatörténeti kutatásról szóló publikáció. Az ellenállási mozgalom története is feldolgozásra vár, különös tekintettel a passzív ellenállási mozgalom jellemzőire, okaira. Rávilágított arra, hogy a sajtó sokat segíthet a nemzet történelmi élményeinek nyilvánossá tételéhez, elmélyítéséhez. A publikálásra szánt anyagoknál minden kutatónak szem előtt kell tartani azt, hogy az egyes eseményeket, történéseket egyforma mértékkel mérjük, egyforma elbírálással forduljunk minden mozzanat felé. Az objektív megítélés, a tények sallang és érzelemmentes rögzítése legyen erősségünk, ha a sajtó nyilvánossága elé tárjuk kutatásunk eredményeit. Székely György professzor az akadémia zárszavában méltatta az elvégzett munkát, leszűrve azt a tapasztalatot is, hogy a továbbképzés tematikájában olyan arányokat kell kialakítani, amely lehetővé teszi a résztvevőknek a kötetlenebb viták, beszélgetések termékenyítő eseményeit. Az öt nap alatt 17 szakmai előadást hallgattak a résztvevők, és másfél napos megyejáráson vettek 80