Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - HÍREK - Sátori Vilmosné: Honismereti akadémia Szarvason

Az előadást követő vita során az önkormányzat fejlődésének lehetőségeiről, politikai kulturáltságunkról, a választási törvény adta lehetőségekről és ezek megvalósításáról kérdeztek a résztvevők. Pozsgai Imre válaszaiban elmondta, hogy az önkormányzat kiteljesedésének folyamán találkozhatunk ugyan a helyi vezetés szűklátókörűségével, ám a népet sem szabad glorifikálni. Senkinek sincs joga, és értelmetlen is a nép fölött ítélkezni, de az kétségtelen, hogy ennek a népnek is megvan az önkormányzati alapképessége. Mindannyiunk feladata, hogy népünk politikai kulturáltságának emeléséért mindent megtegyünk. Hogyan lehetne magas szintű politikai kultúrája egy népnek, amelynek a 19. században még nem voltak politikai intézményei, és ennek hiányában az irodalom képviselői vállalták a politikai szerepet. Ma is azzal a hátránnyal küszködünk, ami ebből a sajátos történelmi tényből fakad. Sajnos, ma is korszerűtlen a politikai kultúránk, intézményeinkben ez érződik is, de a népnek az önigazgatásra vonatkozó képességét kétségbe vonni nem lehet. A következő téma „Bürokrácia és közigazgatás Magyarhonban" dr. Csizmadia Andor tanszékvezető egyetemi tanár előadásában hangzott el. Közigazgatásunk fejlődéséről szólt a feudalizmustól napjainkig. Kronológiai rendben vázolta a fejlődés állomásait, és ezek jellemzőit. A délután folyamán két előadásra került még sor, a 18—19. századi nyíregyházi önkormányzatról dr. Takács Péter főiskolai docens; Erdei Ferenc és Bibó István közigazgatási reformterveiről pedig dr. Nagy Endre egyetemi tanár tartott előadást. A kora esti órákban Szarvas várossal ismerkedett az akadémia hallgatósága, utána Havas Judit előadóművész Illyés-estjén, majd táncházban vehettek részt a jelenlévők. Az országos fórum második napján dr. Molnár Béla, a népfront országos titkára a felszabadulás 40. évfordulójára való mozgalmi felkészülésről tájékoztatta az akadémia résztvevőit. Csak a jelzés szintjén néhányat a feladatokból: országfényképezési akció, népfronttörténeti kutatás, olvasómozgalmi feladatok, politikai ismeretterjesztés, honismereti táborok. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megemlékezések szerények legyenek, de tartalmukban az ünnep fontosságához_méltók, és mindenképpen kerüljük el a túlzás és formalizmus veszélyét. A felkészülés napjainkra már társadalmi méretűvé vált, hiszen április 4-e az egész nép, a társadalom minden hasznos munkát végző tagjának ünnepe. Ezután dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese közigazgatásunk mai helyzetéről tartott előadást, melyben közigazgatásunk hibáit és erényeit elemezte. Előadásában elmondta, hogy minden ország közigazgatása az adott társadalmi, gazdasági, politikai helyzetnek megfelelő. A funkcionális alapfeltétele, hogy létrejöjjön, a helyi bázis, és ezzel a lakosság biztonságtudata. A mai magyar közigazgatásnak nem kell feltétlenül reform-orientáltnak lennie. Megítélésében közelítsen egymáshoz az elrontott és elodázott dolgok iránti felelősségrevonás és ennek az ellenkezője is. Nem kell azért szégyenkeznünk, ha valamit jól oldunk meg. Kedvező, hogy a helyi tanácsok önállósága, politikai súlya nőtt az elmúlt időkben. Mérce kérdése, hogy a közigazgatás képes-e a gazdaság, a politika céljait szolgálni, képes-e a maga munkájáról és annak eredményességéről a környezetét meggyőzni, egészében véve alkalmas-e feladatainak a kor színvonalán való hatékony és kulturális megoldására. Fejlesztésre szorul a tanácsi munkának az az oldala, hogy a közvéleményt megfelelően tájékoztassák tevékenységükről, hiszen jó értelemben véve a tanácsi munkát is menedzselni kell. A mi közigazgatásunk fejlett78