Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Gyurácz Ferenc: Egy fehér folttal kevesebb — M. Kozár Mária: Szlovénvidék című könyvéről

(kapcsolódhatott. „A szlovének életmódja a 20. században" című tanulmánysorozat Szlovénia járásainak és a szlovének által lakott határontúli vidékeknek az életmódját kívánja bemutatni. Eddig három szlovén járás feldolgozása készült el, a határontúli vidékeket áttekintő tanulmányok közül pedig M. Kozár Mária munkája az első. Valamennyi terület földolgozása egységes terven alapul, hogy ezáltal később lehetőivé váljék az egész szlovén etnikai terület szintetikus áttekintése. A szerkesztőbizottság előszavában olvassuk: „Ezen topográfiai áttekintéseik célja..., hogy bemutassák a vidék belső szerkezetét, demográfiai és gazdasági fejlődését, a foglalkozási és társadalmi szerkezetben bekövetkezett változásiokat, a 'hagyományos kultúra fölbomlását és az újabb elemek szerepét. S ugyancsak a célok 'között szerepel az adott területen eddig végzett néprajzi kutatások áttekintése és a kutatásra váró feladatok fölvázolása." A magyarországi Szlovénvidék — régebben használt elnevezése szerint „Vendvidék" — bét községet foglal magálban, amelyek Szentgotthárdtól délre—délkeletre, a Magyarországot Ausztriától és Jugoszláiviától elválasztó határ iközé ékelődve helyezkednék el. Lakosságuk túlnyomónészt szlovén nemzetiségű. M. .Kozár Mánia könyvének első fejezetében röviden ismierteti e népcsoport történetét a 6. századi letelepedéstől kezdve napjaink nemzetiségpolitikai határozatainak hatásáig. Ezt követően a földrajzi helyzet, a nyelvjárás, a településszerkezet és batárlhasználat, a politikai-közigazgatási felosztás címszavak jelezhetik azoikat az általános témákat, amelyek tárgyalása ihasznosan vezeti be a vidék életének részleteikbe menő bemutatását. E bemutatás során az egyházigazgatás változásairól csakúgy értésüllhetünik, mint például az iskoláik és a közművelődés, az anyanyelvi művelődés, vagy éppen a pénzintézetek és a víikendiházak szerepéről. A szerző mondatai szigorúan a tényekre szorítkoznak, már-már kopár tárgyszerűségük azonban megfelel a tudományos célnak; s ahogy előnehaladunik az olvasásiban, azt tapasztaljuk, hogy az olvasmányosságnak sem árt. Egy népcsoport huszadik száziadi életéneik fő összetevőiből mozaikszerűen áll össze a teijies kép. Az utóbbi 80—100 év változásait számtalan statisztikai adat, több táblázat szemlélteti, de felhasználásra kerülnek a vidékről valamilyen információt nyújtó korábbi történeti vagy néprajzi munkák, s nem utolsósoriban a szerzőnek és munkatársainak a helyszínen végzett megfigyelései, gyűjtései is. Ezzel kapcsolatban nem m'ellékes az a körülmény, hogy M. Kozár Mária maga is a Szlovénvidék szülötte, akinek a kapcsolata a szülőföldjével és népével a mai napig élő és közvetlen maradt. E szoros kapcsolat nagyban hozzájárul megfigyelésiéinek hitelességéhez. A Szlovénvidék a mezőgazdasági termelés feltételeit tekintve az ország mostohább adottságú területeihez tartozik A korábbi politikai okokon túl részben ezzel, részben a periférikus helyzettel magyarázható a lakosság elvándorlása. A szentgotthárdi ipari munkahelyek számának gyarapításával az elvándorlást napjainkra sikerült megállítani. A könyv „Gazdasági fejlődés" című fejezete a fejlődés mutatóinak számbavételén túl bizonyos visszafejlődésről is számot ad. Ennek j'elei a korábban igen elterjedt kisiparok vagy a méhészet visszaszorulása (ez utóbbi a hajdinatermesztés megszűntével van íöszszefüggésben), a szőlő- és gyümölcstermesztés elsorvadása, jelentős földterületek parlagon bagyása stb. A hajdan nagy súlyú gyűjtögető tevékenységek közül a gombászás ma is fontos jövedelemkiiegészítés. 70