Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - ADATTÁR - Avas Kálmánné: Adatok az Őrségből Amerikába vándorolt magyarokról

Pályamunkáimban 62 cslalód életútját dolgoztam fel. Ezek Ikíözött kilenc Amerikáiból vlssziatiért kivándorló, nyolcivian éven feliüii idős emlber (küzdelmes, kalandos életét. A legtöbb adat az ott született, gyermekkorban hazdkerült, ma már szintén idős emíber emlékezéséből vagy a második generáloió, az unokáik elbeszéléséből került elő. A régi leveleket, fényképeket kevesen őrizték meg. Az elmúlt válságos időikiben sokan padláson rejtegették vagy elégették a leveleiket, fényképeket. Letagadták, hogy élnek rokonaik Amerikáiban. iLegtöbbjük nem könnyen ment el, de kénytelenek voltaik, mert idehaza nem j-utottak munkához, még kevésbé földhöz. Az Amerikába kivandoroltaiknak, mint jövevényeknek, a legnehezeibb munkáik jutottak. Ezért az itthoni ínséges világhoz képest jól kerestek. A kintről jött levelek csábították az itthoniakat, így évről évre újabb százezrek keltek útra. Városi iparos, gyári munkás kevés, négyötöd részben falusi kisparaszt, cseléd, niapszálmos. AMERIKAI MAGYAROK ÍRTAK: Nagy óceán tenger vize, Ha még egyszer láthatnám, Ne hányd a hullámod. Megmaradnék benne, Ogyis tudod régen láttam, Nem keU nekem soha többé Szép Magyarországot. Amerika kincse. — o — Amerikába gyüttem én ki munkásnak, Hajón hoztak, hogy én gyalog ne járjak. Járjon gyalog, aki minket lealáz, Nem érdemes hajót adni az alá. — o — Verd meg Isten a nagyságos urakat, Ütik-verik a szegény parasztokat. Nem lehet már az Országban megélni, Ki kell Amerikába vándorolni. Nem vagyok én burdos senkinél, Nem is élek holmi jenkinél. Bárha szénpor ropog alattam, Szabad magyar gyerek maradtam. Elmondta: Devecseri Gyula, Körmend 30