Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - ADATTÁR - Avas Kálmánné: Adatok az Őrségből Amerikába vándorolt magyarokról

ADATTÁR AVAS KALMÁNNÉ ADATOK AZ ŐRSÉGBŐL AMERIKÁBA VÁNDOROLT MAGYAROKRÓL* Hazánkban a kivándorlás az 1880-as évektől a mezőgazdasága válság, „a gazdasági emigráció" jelentkezésétől vált tömegessé. Zömmel az USA-ban kerestek szerencsélt a kivándorlók. A kivándorlóknak kb. 30%-a magyar volt, 70%-a az akkori Magyarországhoz tartozó nemzetiségiekhez tartozott. A nagymértékű kivándorlásnak legfőbb oka a nagybirtokrendszer fenntartása volt, amely a parasztság millióit kárhoztatta földnélfcüiiségre, ugyanakkor a nincstelenek jelentős részét a fejletlen gyáripar sem tudta foglalkoztatni. Az I. világháború után 1921—1942 között a kivándoroltak száma a hivatalos adatok szerint meghaladta az 52 000-et. A kivándorlók túlnyomó része (60%) mezőgazdasági cseléd és napszámos, kisebb arányokban őstermelők, iipari segédmunkások, egyéb napszámosok. Egészen kis számban önálló iparosok, kereskedők, értelmiségiek voltaik a kivándorlók között. (Dr. Nagy Dezső: Az amerikás magyarok folklórja. I. Folklór Archívum 8. Bp., 1978., 7—8. p.) Azokról a bujdosó magyarokról kívánok szólni, akik az őrségből menték el Amerika gyáraiba, bányáiba szerencsét próbálni. Legnagyobb problémájuk volt a befogadó ország nyelvét megtanulni. Néhány elengedhetetlen kifejezés (köszönés, közlekedés, vásárlás stb.) megtanulásával elboldogultak tíz—húsz évig, olykor életük végóig is. Családban és barátaikká! magyarul beszéltek, magyar újságot olvastak, összejöveteleken magyar nótákat énekeltek, magyar színdarabokat játszottak. A jól, rosszul megtanult angol nyelv idegen szavakkal töltötte meg magyar beszédüket, s végül lassan felfalta a magyar nyelvet. Az őrségi falukból nagyon kevés lember vándorolt ki Amierikáiba. Itt általában minden családnak volt földje. A nagygazda éls a középparaszt volt a jellemző. Egy-egy őrségi faluban nincstelen zsellér kevés volt, esetleg 2—3 család. A század elején kezdett kialakulni az „egyke". Szaporodtak a nagygazdák. A kis- és fcözépparaszt családoknál még volt több gyermek. Ezek kezdték meg, hogy elmentek idegenbe dolgozni. Először ide, a szomszéd „Stájerbe" mentek vasútépítéshez az őrségből a fiatal férfiak. Innen már sokan nem jöttek haza, elmentek Amierikáiba. Ekkor kezdték szállingózni a tengeren túlra. Sokan talán kalandvágyból is. Az amerikai kivándorlásnak nagy propagandája volt akkor. A lelketlen ügynökök Amerikát tejjel-nuézzel folyó „Kánaán" foldj éneik dicsérték. Az akkori, aránylag kevés tudással rendelkező egyszerű embereik ezrei behódoltak ennek a propagandának. Megtörtént itt is, * Részlet az 1983. évi Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton megyei és országos 11. dijat nyert pályamunkából. 23