Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - MŰHELY - Naszádos István: Miért vonzó a mi honismereti szakkörünk?

A szakkör tagjai Siklós vára előtt. (1984. október 4-én.) Hogyan? — Sok tanulással, búvárkodással, türelemmel. A sárvári Honismereti Szakköriben mindenki képességei és tudása szerint szolgálta és szolgálja a közösséget. Tagjai gyűjtik a nekik tetsző újságcikkeklet, (fényképeket, emlékeket. Saját visszaemlékezéseiket is leírják, s így az egyéni múlit tanulságaiból tanul a közösség. Gyűjteményeinkből kiállításokat szerveztünk: a II. világháború sárvári eseményeiről, a lengyel menekülték és a jugoszláv internáltak életéről. Voltak, akik leveleztek azokkal, alkok itt éltek azokban a nehéz időkben. Cserelátogatásokon ismertük meg egymás életét. Megalakítottuk a szakkörön belül a Természetjáró Csoportot, s ma már elmondhatjuk, hogy az őrségtől Budapestig, Győrtől Bécsig ismerkedtünk hazánk szép tatjaival, népével, történelmi emlékeivel. Ezek az utäk még jobban összehozták a szakkör tagj'ait. Akadtak közöttünk jó humorú, remek hangulatot teremtő anekdótázók, szép hangú énekesek, s olyanok, akdik vállalták a közösségről való gondoskodást. Mindenki új oldaláról mutatkozott ibe. Megismertük egymást munkában és szabadidőben, kedvenc időtöltése köziben. ÍEgyütt hallgattuk télen a sárvári várban a hangversenyeket, vettünk részt az író— olvasó találkozókon. Nyáron közösen látogattuk meg a sárvári Hegyiben kertészkedő, szőlőművelő tagtársainkat. Megtanultuk egymás munkáját, eredményeit tisztelni. Ilyenkor bővül a létszámunk is: az asszonyok hozzák férjeiket, az emberek asszonyaikat, a nagymamák az unokáikat. 20