Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

2. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Fülöp László Étkezés, öltözködés és gyógyítás Nádasdy Tamás udvarában

FÜLÖP LASZLÖ: ÉTKEZÉS, ÖLTÖZKÖDÉS ÉS GYÓGYÍTÁS NÁDASDY TAMÁS UDVARÁBAN ÉTKEZÉS A vesztes mohácsi csata után Buda elvesztette központi szerepét. Az ország területén nem volt egyetlen város sem, ahol a politikai életet irányító nemeseink együtt laktak volna. A közvetlen érintkezést,az elválasztott országrészek közötti kapcsolatot levelezéssel tudták csak biztosítani. Az előkelő vagy valamilyen méltóságot viselő főnemesek udvarai lettek egy-egy terület kulturális, politikai központjai s az ott lakók kiterjedt levelezést folytattak rokonaikkal, barátaikkal és a család különböző ügyeit intézőkkel. Ilyen központtá lépett elő a Dunántúl Rába-parti városkája, Sárvár is. A vár birtokosa a XVI. század első felében Nádasdy Tamás volt. A Nádasdy-család régi főnemes nemzetség, családfáját a XIII. századig vezette vissza. Nádasdy Tamás /1498-1562./ feudális főúr horvát bán, majd országbíró, s végül nádor lett. Birtokait házasságkötésével is növelte, mikor 1535-ben feleségül vette Kanizsai Orsolyát /1521-69?/, Kanizsai László 14 éves leányát. A sárvári vér a XVI. századi Dunántúl kulturális-centruma lett, Újszigeten a nádor iskolát, könyvnyomtató műhelyt alapított. Megfordultak itt a kor nagy magyar tudósai, leghaladóbb szellemei: Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás, Tinódi Lantos Sebestyén, Szegedi Körös Gáspár, Bejthe István. Nádasdy Tamás kiterjedt levelezést folytatott. Magas tisztsége miatt sokszor és hosszabb ideig távol volt családjától.Ilyenkor feleségével a kapcsolatot levelezés útján tartotta fenn. Testvérhúga, Mayláth Istvánná Erdélyből írta leveleit. Férje, Mayláth István erdélyi vajda volt, Török Bálinttal együtt esett a törökök fogságába, tíz évet raboskodott a konstantinápolyi börtönben. Ebben az időszakban a feleség leveleinek száma megnő, minden fontos dologban bátyja véleményét kéri. A többi levél írói közül csupán néhány nevet említek: Udvardy György, Gersei Petheő János, Péchy Márton, Somlyai Báthory András, stb. A levelek nemcsak a kor jelentős politikai eseményeiről adnak hiteles képet, hanem komoly művelődéstörténeti anyagot is megőriztek számunkra. Megismerhetjük belőlük a kor nyelvét, helyesírását, a dunántúli nyelvjárás jellemzőit, a vásárlási szokásokat, a gyermeknevelési módszereket stb. E hatalmas anyagból csupán három területet kívánok megismertetni az olvasóval. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a középkori magyar konyha húsfélékben bővelkedett. Sok és sokféle húst ettek, amelyeket különböző új- és óborokkal öblítettek le. Péchy Márton írja Nádasdynak 1560 január 13-án: "Az ... ramfolt , yinelt íme megküldtem kegyelmednek." A ramfol egy borfajta (ranful, ranfel stb.), latin neve vinum rabiole; a pinel pedig olasz délvidéki édes vörösbor (ld.Gombocz Zoltán: A bor, MNY II. 1906/5. 194-195.). 23