Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - A MOZGALOM HÍREI - Nagy Imre Az Őrség készülő bibliográfiájáról

vezetőknek, hanem az érdeklődők szélesebb rétegeinek is. Ezért igyekeztünk tekintetbe venni az ismeretterjesztő és hírlapi irodalmat, bár itt természetszerűen le kellett mondanunk még a megközelítő teljesség igényéről is, főként a nagy számú színes riport, tudósítás esetében. Munkánkkal terjedelmi korlátok miatt sem törekedhetünk teljességre nem is lenne célszerű, a válogató jelleg szükségképpen érvényesült. A kéziratokat, napi-, hetiap- és folyóiratcikkeket, tanulmányokat, könyveket, forráskiadásokat és feldolgozásokat egyaránt felvettük. Az összeállításunk időhatára a kezdetektől 1982. december 31-ig terjed. Anyaggyűjtésünk alapproblémáját az Őrség pontos, mindenki által elfogadott területi meghatározottságának hiánya jelentette. A "történeti" Őrség mint legszűkebb fogalom a Zala és Kerka mentén 18 faluból áll: Szalafő, Őriszentpéter, Ispánk, Kisrákos, Nagyrákos, Szaknyér, Pankasz, Szatta, Kerkáskápolna, Bajánsenye (Bajánháza + Senyeháza, Dávidháza + Kotormány), Kercaszomor (Kerca + Szomoróc), Őrihodos (Hódos), Kapornak és Bükkalja (Domonkosfa része). Ez utóbbi három helység a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához került, ezért a rájuk 1920-ig vonatkozó irodalmat közöljük, az ez utánit csak kivételesen, Vas megyei kapcsolat esetén. Az Őrség néprajzi, népnyelvi, természetföldrajzi fogalma lényegesen tágabb a történetinél. Szintúgy a mai, egyre általánosabban elfogadott, a 70-es években végrehajtott rendezés eredményeként létrejött közigazgatási (politikai-közgazdasági) értelmezése. így a mai Őrség a Belső-Őrség (Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér) falvai mellett a fentieken kívül Viszákra, Hegyhátszent Jakabra, Felsőjánosfára, Órimogyorósdra, Szőcére és Kondorfára is kiterjed. A legtágabban értelmezett néprajzi, geográfiai Őrség fogalom (Külső-Őrség) viszonyt még a Rábától délre fekvő helységeket (pl. Rábagyarmat, Farkasfa,Csörötnek, Eelsőmarád) is felöleli. 53