Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Kovács Antal Röginfű

Megnéztem a gyökeret, de nem lehetett azonosítani. Kértem, hogy majd küldjenek leveles, virágos példányt tavasszal. Meg is érkezett a küldemény április elején. Nem volt nehéz megállapítanom, hogy a Helleborus dumetorum =. Kisvirágu hunyor ez, amit Kisrákoson Röginfü-nek hívnak. Ez a növény régóta ismert hazánkban, első nyomát 1395-ben találtam a forrásokban. A szótárak, szakkönyvek, régi feljegyzések, füvészkönyvek sokat elárulnak. Egy csokor ezékből: -dumetum,-i=bozót,-helleborosus 3=akinek sok hunyorra van szüksége,elmebajos -helleborus, im. (-um,i n.) =Gr.hunyor (őrültség elleni orvosság). Tehát görög eredetű szó, a Latin-magyar szótár szerint. A Helleborus-fajok gyökere,pontosabban gyökértörzse (rhizomája) szívre ható glikozidákat, szaponinokat tartalmaz, erős méreg, az emberi szervezetbe felszívódva fejti ki hatását. Helyileg alkalmazva erős gyulladást okoz, agy, méh és vesegyógyszer előállítására alkalmas. Elmebajnál is felhasználták. Hatóanyagai a helleborein (ez vízben oldható) és a helleborin (vízben oldhatatlan). Csapody István Védett növényeink c, könyvében a Pirosló hunyorral kapcsolatban ír a görög eredetű névről: "hellein"=ölni, "bora" = étel. Együtt ételmérgezőt jelent. Gyógyhatásaira utal Melius Péter Herbáriumának 1979» évi kiadásában a jegyzet és Varró Aladár Gyógynövények gyógyhatásai. Később a középkorban is ismerték és alkalmazták a hunyort a gyógyításban. Melius több alkalommal ajánlja betegségekre, de már itt feltűnik, hogy két növényt is jelölnek hunyor-nak. Rendszertanilag tisztázni kell, hogy a Helleborusok a Boglárkafélékhez (Ranunculaceae) tartoznak a szintén hunyor-ként emlegetett Fehér zászpa (Veratrum alba) rendszertanilag olyan távol áll (Lil iac eae ), hogy még a rokonság sem feltételezhető. Az eltérés első pillanatban szembetűnő, bár gyökerük hatóanyaga hasonló. 42