Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

2. szám - Szabó József: Bük agrártörténeti emlékeiről

technikát követelt a vertfalu ház készítése, melynél a falakat a kaloda segítségével építették fel. A szegényebb családok még a két világháború között is vályogházakat készítettek azzal a különbséggel, hogy a gerendatalpakat kö- , illetve téglaalap váltotta fel. Hogy mennyire uralkodó volt a községben a vályogfal, azt az 1920-ból származó adat mutatja legjobban: a 426 lakóházból csupán 94 épült kőből vagy téglából. Téglából, kőből főként a nemesi lakóházakat, kúriákat építették, melyek díszítésére nagy gondot fordítottak. Ezért állapította meg Fénye Magyarország állapota cimü munkája: „Van itt (ti. Bükön) több ékes ui kastélyok és lakóházak." A múlt század második felében nemcsak a nemesi lakóházak, ku riák építésében következett be fejlődés, hanem a jobbágytelkeken készített házak építésében is. Ausztria közelsége, a vasút megépítése és a cukorgyár Bükön való telepítése a kapitalista fejlődést meggyorsította, mely a község parasztságából egy jómódú réteget alakított ki, akik vagyoni viszonyaiknak és a falu társadalmában elnyert rangjuknak meg felelően házaikat is megnagyobbították, díszesebbé tették. A lakóházak hosszanti oldalához több helyen díszesen kialakított oszlopokkal tornácot építettek, ezzel az épület tetőzete kiszélesedett, s a fedőanyagként használt zsúpot felváltotta a cserép, mellyel egyúttal a gyakori tüzeseteket is ritkábbá tették. Érdekes megfigyelni a lakóház és az egyéb épületek elhelyezését a telken. Ezek helyét mindig a szélső ház határozta meg az uralkodó szél irányától függően. Községünkben, ahol az északi-északnyugati szél az uralkodó, az épületek a telek észak-északnyugati oldalán állanak, hogy a lakás és a melléképületek bejárata, udvara ne legyenek kitéve a szél erejének. Ezzel az elhelyezéssel maguk az épületek nyújtanak árnyékot a telek többi részének. A lakóházban a helyiségek sorrendjét a hagyományok alakították ki. Elől, az utca vonalában helyezkedett el az ünnepi szoba, melyet nevének megfelelően csak ünnepeken, vagy vendégség idején használtak. Az első szobát a konyha követte, majd ezt a hátulsó szoba. Ebben folyt le a család hétköznapjainak élete, és itt pihenték ki a nappal végzett munka fáradalmait. A hátulsó szoba után lehetett megtalálni a kamrát, melynek ajtaja a tornácról nyilt. A kamrában állott a hombár. 8