Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

1. szám - Riegler Erika: Adatok a kőszegi textilipar történetéhez

antant barát magyar arisztokrácia betörését követhetjük nyomon. /24/ 1932 és 1939 között a termelés mennyiségileg lassan emelkedett. A lódén mellett új gyártmányként megjelent a takaró. Érdekes ter­mékként emluhetjük a törökök és arabok részére gyártott fezt is, ami magyarázat a gyár nevére. Ez utóbbi termék a Nemezgyárban készült. 1939-ben - a háborús események hatására - mindkét gyárban hadi­ipari termelés kezdődött. Pöleg katonai posztót és nemezt készitettek igen nagy mennyiségben. 1939 a Nemezgyár történetében emlékezetes évnek számit. A szári­tóban keletkezett tüz következtében a gyár l/3-a leégett. A biztosítási összegből nemcsak a közvetlen kár térült meg, hanem sor kerülhetett az üzem modernizálására is. Amikor Magyarország belépett a háborúba, a kőszegi üzemek is ka­tonai felügyelet alá kerültek. Egyre csökkent a "civil" áru termelése. 1944-ben már csak egészen kevés női szövet került le a szövőgép­ről, és a nagy nyersanyaghiány ellenére mindig több lett a katonai termék. Amikor világossá vált, hogy Kőszeg rövidesen felszabadul, a németek és a cinkos vezérigazgató ki akarta telepiteni a két üzemet. A mun­kásság ellenállása és a felszabaditó szovjet csapatok gyors előnyo­mulása hiúsitotta meg a tervet. A termelés szinte az utolsó percig folyt. A város felszabadulása után is nagyon hamar megindult a ter­melés. Magyar Ágyterítő és Butorszövetgyár Czeke és Hohenberg 1928. július 1-én megszületett a harmadik kőszegi textilgyár, az Agyteritőgyár is. A Czeke család a régi gőzmalma épületeinek a fel­használásával hozta létre és a Hohenberg tulajdonban lévő ausztriai üzemek néhány áttelepített gépével szer elte fel. A Cg 284/1928/2 sz. alatt cégjegyzett vállalat id. Czeke Gusztáv és Hohenberg Rudolf tulajdonában volt. A 12 régi szövőgép és az ezeket kiszolgáló egyéb gépek mellett a kezdeti időben 30-40 munkás dolgozott. A gyár ve­zetésében a külföldiek játszottak nagyobb szerepet, hisz magyar szak­embert nem nagyon lehetett találni. Idegenek voltak kezdetben a szak­munkások is. A gyár első terméke, a Travista fantázianévvel ellátott textília lett a profiltermék, hosszú évekig sikeresen lehetett értékesí­teni. Lényegében ennek a gyártmánynak köszönhető, hogy a világ­válságot átvészelte az üzem, sőt 193 5-toen új festődé építésére is sor 4 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom