Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

1. szám - Torda Géza: Egy termelőszövetkezet története. Kőszeg-Hegyalja MTSz

Az 1960. évi termésátlagokkal az 1967. évi átlagokat összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy a termelés is szépen növekedett. De a bozsoki „Hunyadi" MTSZ is hasonlóan a kőszegdoroszlói termelőszövetkezethez, önmagában nem felelt meg a szocialista nagyüzem követelményeinek, így 1968. január 1-én egyesült a kőszegszerdahelyi termelőszövetkezettel. TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM, TSZ EGYESÜLÉSEK Kőszegszerdahelyen, Cákon és Velemben a lakosság 1960- ig önálló gazdálkodást folytatott, csak az 1960. évi termelőszövetkezeti mozgalom hatására alakítottak közös gazdaságot. /A termelőszövetkezeti mozgalom lényege és célja az volt, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztokat igyekeztek meggyőzni, hogy alakítsanak termelőszövetkezetet, vagy a már működő tsz-be lépjenek be. A parasztok meggyőződését a párttagok s a városból kijáró munkások végezték, hangsúlyozva a közös termelés előnyeit./ 1960- ban Kőszegszerdahelyen „Irottkő" néven alakítottak termelőszövetkezetet, földterülete 908 kh volt, ebből: szántó 685 kh rét 91 kh legelő 3 9 kh erdő 66 kh gyümölcsös 15 kh egyéb 12 kh A családok száma 100, tagok száma is 100 fő volt. list A tsz elnöke Balázs József lett. A vezetőség a beindulástól kezdve jól és következetesen szervezte a munkát. Bár a tszt 1960-ban súlyos jégkár érte, a termésátlagok mégis jónak mondhatók, búza 7,6 q árpa 7,1 q burgonya 70,0 q /l6/ Még ebben az évben a beruházások keretében többek között 102 férőhelyes tehénistállót és 20 férőhelyes sertéshizlaldát építettek. A fiatal termelőszövetkezet olyan jól fejlődött, hogy 1961-ben a Kőszeg-Hegyaljai termelőszövetkezetek közül a kőszegszerdahelyi „Irottkő" MTSZ 27