Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)
Különszám: Az Ungaresca tánceggyüttes története - II. KIBONTAKOZÁS AZ ISKOLÁBAN - Krizisben és annak ellenére
Külön megemlítendő tónyezo az igazgatónak az együtteshez való viszonya. Bár mindkét direktorral voltak viták, sőt komolyabb nézeteltérések is, a lényeget mégisaz érzékeltette, hogy Csiszár Béla kihozta az ebédhez szükséges anyagot Velembe, Takáts Béla pedig Keszthelyen együtt lakott a gumimatracos tömegszálláson diákjaival. S egy-egy ütközéskor ezek a tények meghatározóbbnak bizonyultak a pillanatnyi indulatnál. De még tovább is kereshetjük a kibontakozás tényezőit, részben a városi KISZ-titkár magatartásában /erről még később lesz szó/, részben a Határőrséggel való gyümölcsöző együttműködésben, ami kifelé és „felfelé" egyaránt nyitottá tette az együttest, s az iskola közéletiségének, a társadalmi közegbe való szerves beilleszkedésének meghatározó elemévé vált. Azokban az években határőr-kiképzőzászlóalj állomásozott a volt missziósházban /amiért is Jézus Szive Laktanyának becézte az utca embere/, s az 1957-58-as évtől újrainduló kulturális munkának természetes partnerei voltak az együttes zenekara és leány táncosai. Bár nem mindenki nézte jó szemmel a katonákkal való barátkozást, a kialakult jó együttműködést már nem lehetett megakadályozni, amit a kerületi kultúrversenyekröl évenként a fővárosi országos döntőbe való továbbjutás bizonyít. Ez nyilván többlet elfoglaltságot jelentett a diákoknak és egy-két tanárnak is, de az együttesi munka egészére kiható jó befektetésnek látszott, s az is lett. Egyúttal azonban az iskolán belüli viták újabb forrása is. Ezek messziről visszatekintve két probléma körül csoportosultak, akkor is, ha távolinak látszó részletkérdések körül folytak. Az egyik kérdés alapvető volt abban az időszakban, amikor az oktatás és népmüvelés egységének gondolata még csak érlelődött a hivatalos fórumokon, és így fogalmazható meg: van-e helye egy ilyen együttesnek egy gimnáziumban? "Lent" meg kellett küzdeni ezért az egységért, hiszen a rendtartásban semmi nem utalt arra, hogy egy középiskola ilyen szinten művelje a néptáncot, ilyen "szabad pórázra" engedje a diákjait. Azok, akik helyeselték az egykori erkölcsőrnek a fiúk és lányok együttsétálását a vasárnapi kimenőidőben is tiltó intézkedését, elborzadtak attól a gondolattól, hogy a fiúk és lányok tornaruhában jelenjenek meg a táncpróbán. Együtt! (Megnyugtatásul: nem is jelentek meg igy.) Mit szóltak akkor ahhoz, hogy 2 tanár kiséretében a "gyermekek" Budapestre utaztak a Határőrség keretében! Az a tény, hogy az akkori fiatal tisztek - mostani alezredesek, ezredesek - még most is otthon vannak az együttes műsorain, hogy az akkori kiskatonák közül nem egynek innen ered az együtteshez, vagy annak néhány tagjához fűződő jó kapcsolata, azzal együtt, hogy sohasem volt fegyelmi prob16